Skip to main content

Béküljetek meg az Istennel!

Uram, ha megnyertem jóindulatodat, kérlek, ne kerüld el szolgádat! (1Móz 18,3)
Jézus Krisztus mondja: "Íme, az ajtó elõtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, õ pedig énvelem." (Jel 3,20)

Uram! Engedd felismernem ma is, hogy békejobbodat nyújtod felém! Adj erõt, hogy megragadhassam!

Zsolt. 51.3-21 Könyörülj rajtam kegyelmeddel, Istenem, töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal! Teljesen mosd le rólam bűnömet, és vétkemtől tisztíts meg engem! Mert tudom, hogy hűtlen voltam, és vétkem mindig előttem van. Egyedül ellened vétkeztem, azt tettem, amit rossznak látsz. Ezért igazad van, ha szólsz, és jogos az ítéleted. Lásd, én bűnben születtem, anyám vétekben fogant engem. Te pedig a szívben levő igazságot kedveled, és a bölcsesség titkaira tanítasz engem. Tisztíts meg izsóppal, és tiszta leszek, moss meg engem, és fehérebb leszek, mint a hó. Engedd, hogy vidámságot és örömöt halljak, és megújuljanak tagjaim, amelyeket összetörtél. Rejtsd el orcádat vétkeim elől, töröld el minden bűnömet! Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem! Ne vess el orcád elől, szent lelkedet ne vedd el tőlem! Vidámíts meg újra szabadításoddal, támogass, hogy lelkem készséges legyen, hogy taníthassam utaidra a hűtleneket, és a vétkesek megtérjenek hozzád. Ments meg, mert vért ontottam, ó Isten, szabadító Istenem! És igazságodat ujjongva hirdeti nyelvem. Nyisd meg ajkamat, Uram, és dicséretedet hirdeti szám. Hiszen a véresáldozatot nem kedveled, és ha égőáldozatot adnék is, nem vennéd szívesen. Isten előtt a töredelmes lélek a kedves áldozat. A töredelmes és megtört szívet nem veted meg, Istenem! Tégy jót a Sionnal kegyelmesen, építsd fel Jeruzsálem kőfalait! Akkor majd kedveled a helyesen bemutatott áldozatokat, az égőáldozatot és a teljes áldozatot. Akkor majd áldozhatnak oltárodon bikákat.

Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel! (2Kor 5,20)

A mai ige különös és megdöbbentõ helyzetet tár elénk. Kétszer fordul elõ benne a kérés szó, de gondoljuk meg, ki az, aki kér? Isten parancsol; parancsa a törvény, de még a szeretet is! Az ember pedig folyamatosan kér: ha imádkozunk, kérjük Isten bocsánatát, vigasztalását, kegyelmét, áldását, békéjét. Igénkben most Isten az, aki kér, mégpedig arra kér, hogy béküljünk meg vele.
Ha szeretnénk, hogy Isten békessége sugározza be életünket, a mai napunkat, akkor elõször rendeznünk kell vele ügyes-bajos dolgainkat, bûneinket, meg kell ragadnunk a felénk nyújtott békejobbot. Isten maga kér erre, ezt ne felejtsük el. Isten, aki Krisztusban "megalázta magát" (Fil 2,8), értünk, akik a "harag fiai" (Ef 2,3), alapjában véve tehát Isten haragosai vagyunk. Álljunk meg egy percre, csendesedjünk el, és gondoljuk át azokat a tetteinket, vágyainkat, emberi konfliktusainkat, gyötrõ gondolatainkat, feszültségeinket, mulasztásainkat, lelkiismeret-furdalásainkat, terheinket, amelyeket kétségbeesetten szorongatunk ahelyett, hogy mindezeket letennénk Isten elé. Õ pedig megtette az elsõ lépést felénk, és vár, hogy most mi lépjünk. Tegyük meg ezt a lépést, béküljünk meg Istennel, hogy békét nyerjünk! És Isten békessége, mely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja õrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. (Fil 4,7)

Úr Jézus Krisztus! Oly sok minden húz vissza minket: léha ügyködéseink, semmit érõ örömeink, felesleges aggodalmaink; oly sok minden riaszt el bennünket: büszkeségünk, mely gyávaságból ódzkodik mások segítségétõl, kishitû riadalmaink, romlást szerzõ vonakodásunk, szorongó bûntudatunk, mely úgy iszkol a Szent tisztasága elõl, mint kórság az orvosság elõl. De hiszen te vagy a legerõsebb: vonj hát magadhoz erõnek erejével minket! Üdvözítõnknek s Megváltónknak hívunk téged, mert avégre jöttél a világba, hogy kiszabadíts minket senyvesztõ láncainkból, amelyeknek rabságába magunkat béklyóztuk, és hogy üdvözítsd mindazokat, akiknek megváltást szereztél. Ez az a mû, amelyet beteljesítettél és beteljesítesz az idõk végezetéig; hiszen ahogy te magad ígérted: a magasságból mindenkit magadhoz vonzol. (Sören Kierkegaard)

Uram, megszabadítottál, add, hogy e szerint éljek. Ámen.