Skip to main content

Hála

Ne vess el orcád elõl, szent lelkedet ne vedd el tõlem! (Zsolt 51,13)
Mária mondta: "Rátekintett szolgálóleánya megalázott voltára: és íme, mostantól fogva boldognak mond engem minden nemzedék." (Lk 1,48)

Uram, köszönöm, hogy meggyógyítottál a golgotai kereszten, ne engedd ezt elfelejtenem!

Egyikük, pedig amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, és fennhangon dicsõítette Istent. (Lk 17,15)

Van úgy az életünkben, hogy nincsenek látványos gyógyulásaink, mégis minden rendben van. Van úgy, hogy az esti imádkozáskor azt gondoljuk, hogy hát semmi érdemleges nem történt velem, mit is mondhatnék el Istennek, miért is adhatnék hálát. Van úgy, hogy nincs mit mondanunk Istennek. Sokszor talán úgy gondoljuk, hogy Isten megfeledkezett rólunk. Ez nincs így! Naponta hálaadással tartozunk a mindennapi kenyerünkért és annak többszöröséért. Amikor úgy gondoljuk, hogy nem történt semmi különös, akkor adjunk a leginkább hálát, hogy megmentett minket Isten a sok rossz csapástól. Õneki mindig gondja van ránk! A Mindenség Ura sokszor mennyire a háttérben tud maradni. Nem kérkedik, nem tolakodik. Istentõl ezt is megtanulhatjuk, és Jézusban mutatta meg nekünk leginkább, hogy az alázat mennyire fontos. Mert Tied az ország, a hatalom és a dicsõség! A dicsõség egyedül Istent illeti, amiként ezt naponta imádkozzuk. A tíz leprásból csak egy tért vissza Jézushoz, csak egy köszönte meg, hogy az egészséges lett. Vajon mi melyik csoportba tartozunk? Menjünk Jézus Krisztus elé, akár beteg a lelkünk, akár meggyógyult, mert egyedül tõle jön a gyógyulás. A mi életünket is megmentette Jézus, ott a golgotai kereszten. Örvendezzünk ennek a végtelen szeretetnek. Ujjongjunk, fennhangon, a lelkünk legmélyébõl dicsérjük Istent nagy tettéért.

A hit gyõzelme nem abban áll, hogy a szenvedést megszünteti, hanem abban, hogy be tudja kapcsolni egy magasabb cél körébe. (Teilhard de Chardin)

Uram! Minden utam tõled indul ki, és hozzád is érkezem. Oly sokszor elfelejtem ezt, és akkor céltalanná válik az életem. Add, hogy tudjak hozzád fordulni, és hozzád visszatérni. Ámen.