Kitártam kezemet naphosszat a lázadó nép felé, amely nem a jó úton jár, hanem saját gondolatai után. (Ézs 65,2)
Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik azt megtalálják. (Mt 7,14)
Semmi hatalmad sem volna rajtam, ha fölülrõl nem adatott volna néked. János 19,11
Számtalan kísérlet történt Pilátus tisztára mosása érdekében. Sikertelen kísérletek. Maradt, aki volt: a rosszabbik fajta ember. Néhány pillanattal ezelõtt még sápadtra rémült, mert hallotta, mint lázadoztak ellene a zsidó vezetõk. Most pöffeszkedve hivatkozik élet, halál fölött való hatalmára, mintha ennek a hatalomnak õ maga volna a forrása és mintha az õ döntésén múlnék, amit cselekszik. A helyzetét végzetesen félreismerõ ember képviselõje ez a Pilátus.
Uram!
Egynéhány kérésemet most kegyelmesen hallgasd meg.
- Ne Pilátus legyek, hanem a Te tanítványod, aki hittel követlek téged.
- Helyzetem sohase tegyen vakká erõtelenségeimmel szemben.
- Ami hatalmam valóban van, azt Isten elõtti felelõsségem tudatában gyakoroljam mindig.
- Bármi történjék is velem - emberek közvetítésével -, mégis mindig tudjam vallani: azok az emberek fölülrõl beleegyezést kaptak és ezért tûrjem el sorsomat, amint Te elszenvedted a kereszthalált.