Nyilvánvaló, hogy Ábrahámnak sok szolgája volt. Képes volt egy eredményes, 318 képzett emberből álló csapatot felállítani, hogy kiszabadítsa Lótot, 1Móz 14. Az 1Móz 15-ben említve van idősebb szolgája, a damaszkuszi Eliézer. De a 24. fejezet 2. versében "öreg szolgája" névtelen marad. Mi is névtelenül hagyjuk, ahogyan a Szentírás teszi, nem kétséges, hogy bizonyos céllal.
Ahhoz, hogy a fiúnak megfelelő menyasszonyt tudjon találni, három szükséges dolog kellett: az apa akarata, hogy fiának menyasszonyt szerezzen; a meg nem nevezett szolgának hosszú útja, hogy megkérje a menyasszony kezét; és a nem látott vőlegény türelmes várakozása a házasságkötés napjáig. Nehéz lenne az embernek meg nem látnia ebben a történetben annak a Valakinek az előképét, akit a Máté evangéliuma 1. fejezet úgy mutat be nekünk, mint aki "Ábrahám fia".
Ábrahám szolgája, aki megfelelően el volt látva az örökség javaival, 53. v„ 400 mérföldes utat tett meg, hogy menyasszonyt találjon ura fiának. A lány alkalmasságát a hajlandósága és a szorgalma fogja megmutatni. Vizet fog kérni a lánytól a kútnál, ez lesz a kezdeményezése; lásd Jn 4,7.
A lánynak háromféle választ kellett adnia. Hajlandónak kellett lennie, hogy megálljon és vizet hozzon a forrásból. A szolga nagy örömére meg is tette! Valójában a férfi odafutott, hogy találkozzon vele, 17. v., a lány pedig futott, hogy teljesítse kérését, 20. v. A második válasz volt a hajlandóság a követ befogadására. Így is történt: "Azt is mondta: Szalma is, abrak is bőven van minálunk, meg hely is van éjszakára." 1Móz 24.25. Ezenkívül hajlandónak kellett lennie, hogy elhagyjon mindent, hogy őt követhesse. Amikor megkérdezték tőle:" Akarsz-e elmenni e férfiúval?", egyszerűen így válaszolt: "Elmegyek", 58. v.
Ez a szolga gyönyörködött abban, hogy jót mondhat uráról és a fiáról, aki mindennek örököse volt, 34-36. v. Imádta Istent, örvendezve csodálatos útjaiban, 26-27.48.52. v. Átadta azt a gazdagságot, amelynek ő a szolgája volt, bemutatva másoknak ura bőkezűségét, 22.53. v. Sietett, hogy elvégezze a munkát, amellyel megbízták, 17.56. v. Így, még ha nem is látnánk meg ebben a szolgában a Szent Szellem találó előképét, bizonyára sokat tanulhatunk, mint Isten szolgái, ennek a jó szolgának példamutató magatartásából. Minthogy így folytatta útját, az Úr vezette.