A dolgok állása Észak-Izráelben ebben az időben Debóra énekében tárul fel, Bír 5. Ez bizony szomorú kép. A következőket tudhatjuk meg: (1) "Az utak pihentek", 6. v. Nem volt biztonságos az utazás, kivéve a tekervényes "ösvényeket". (2) "A falvak megszűntek", 7.v. Az emberek nagyrészt bezárkóztak a városokba, így a földek feltehetően megmunkálatlanok maradtak. (3) "Harc a kapukban", 8.v. A törvényt és a rendet megsértették, nem volt nyugodt, "boldog" élet. (4) Nem volt "pajzs", sem "hajítódárda", 8. v.; nem voltak fegyvereik sem a védekezéshez, sem a támadáshoz.
Micsoda nyomorúságos állapot! Főleg magukat okolhatták mindezekért; mert "új isteneket" választottak, 8. v. Így nem működött a hit pajzsa, sem a megigazulás mellvértje, sem az igazság öve, hogy védje őket; vö. Ef 6,10-17. Jól érezték magukat ebben a védekező helyzetben; ráadásul nem voltak férfiak, akik képesek lettek volna megváltoztatni a helyzetet maguk körül.
Ilyen helyzetben az Úr népe pásztort keres, egy szellemi vezetőt, és nyilvánvalóan ilyennek tekintették Debórát, mint aki "Istentől tanult". Így felkeresték, 4,5. Ebben is látható az ő szellemi felkészültsége, de ezenkívül Debóra az egyetlen bíró Sámuelt megelőzően, aki próféta is volt, 4,4. Ő ítéletet hozott izraelita társai között, és hirdette nekik Isten gondolatát és akaratát. Közeli személyes közössége volt az Úrral, és mély személyes érdeklődés volt benne az Úr népe iránt. Az a kifejezés, hogy "Izráel anyja", sugallja mindezeket, csak őt nevezi így a Szentírás.
Debóra nem bitorolta a férfi helyét: nem ment az emberekhez, ahogyan majd Sámuel teszi, hanem azok jöttek őhozzá; vö. Huldával, 2Krón 34,22-23. Nem vált el férjétől, 4,4; nem akart hadsereget vezetni, 6. v. Boldog volt, hogy Báráknak adhatta a győzelem dicsőségét, és hasonlóképpen boldog volt, hogy egy másik asszonyt, Jáelt is megtiszteltetés ért. A győztesek énekének végén előretekint az Úr győzelmére a gonosz felett, elismerve az Ő helyét, miközben a maga helyét ujjongva azok között látja, akik szeretik az Urat, akik olyanok, mint a nap a maga erejében, 31. v.