Tragikus dolog egy ember számára, ha csak azt állapíthatja meg, amikor elérkezik életpályájának végére, hogy amit elért, annak semmi értéke. Ez volt Joáb esete. Kívülről nézve sikeres volt, és látszólag nélkülözhetetlen Dávid számára, de Isten a dolgokat más szemszögből látta. Azok a férfiak és nők, akik Zsid 11-ben vannak említve, megtapasztaltak bukásokat, de "hitben haltak meg mindezek... hit által jó bizonyságot nyertek," 13.39 versek. Isten látta a hitet, amely őket motiválta, kegyelmesen felülemelkedett hibáikon, és azzal tisztelte meg őket, hogy a hit galériájában adott helyet nekik. Nem meglepő, hogy Joáb nem jelent meg Dávid hőseinek nagy galériájában sem, legfeljebb úgy, mint mások azonosításának eszköze. "Továbbá Abisai, Joábnak atyjafia, Sérujának fia, aki e háromnak feje volt... Asáel is, Joáb atyjafia, e harminc közül való... Naharai, Beerótból való, Joábnak... fegyverhordozója..." 2Sám 23,18.24.37. A legelőkelőbb személy lehetett a királyságban, de mások megelőzték a tisztességben!
Joáb halála méltó egy önző, képmutató, kegyetlen és bosszúvágyó emberhez. A királyhoz való látszólagos hűsége eltűnt, mihelyt Dávid a halálán volt. Sorsát Adóniához, Dávid lázadó fiához kötötte, aki királyi pozícióba emelte magát. Joáb nyilván nem látott jövőt Salamonnak, a béke emberének követésében. Csak a háború és vérontás ösvényét ismerte. Amikor rádöbbent tévedésére, a szent sátorba menekült és megragadta az oltár szarvait, azt képzelve, hogy ez megmentheti. A szarvak az oltár és az áldozat erejét és hatalmát szimbolizálták, de Joáb számára ez a gyengeség helye volt. Tettei olyan emberről beszéltek, akinek fogalma sem volt az Istenhez való közeledés útjáról. Önvédelemnek "használta" az oltárt, de nem a bűnbánat és áldozat alapján közeledett. Az oltár ezért nem megmentette, hanem elítélte. Benája megölte, és hozzáillő módon a saját házában temették el, amely a pusztában volt, 34. v. Salamon szavai, melyeket róla mondott az Úr ítéletével kapcsolatban, végül is igaznak bizonyultak: "És fordítsa az Úr az ő fejére az ő vérét, amiért nálánál igazabb és jobb két férfira támadott, és megölte őket", 1Kir 2,32.