„Egy másik angyal is odajött, és megállt az oltárnál, kezében aranyfüstölő, és adatott neki sok füstölőszer, hogy a szentek imádságaihoz tegye az aranyoltárra, mely a trónus előtt van." Jelenések 8,3
Hisszük, hogy ennek az igeversnek az angyala nem más, mint maga az Úr Jézus. És itteni szolgálata teljes vigaszt és bátorítást jelent számunkra.
Mit csinál? Veszi valamennyi szent imádságát, hozzáteszi a maga drága füstölő-szereit, és így viszi azokat az Atya elé.
Imádságaink és dicséreteink rendkívül tökéletlenek. Nem tudunk úgy imádkozni, ahogyan kellene. Amit csak teszünk, az mind bűnnel, hazug indítékokkal, önzéssel szennyezett.
„A legszentebb órákért, amelyeket térden állva imádsággal töltünk,
Azokért az időkért, amikor a leginkább gondoljuk, hogy dicsérő énekeink tetszenek Neked,
Ó, szívek Vizsgálója, áraszd reánk bűnbocsánatodat."
Mielőtt imádatunk eljutna Isten színe elé, az Úr Jézus elé kerül, Ő eltávolít belőle minden tökéletlenséget, úgyhogy az makulátlan, amikor eljut az Atyához. És még valami csodálatos dolog is történik ilyenkor. A szentek imádságával egy időben Ő maga füstölőszerrel áldoz. Ez a füstölőszer az ő személyének és váltságművének jó illatot árasztó tökéletességéről beszél. Ez az, ami imádságainkat végül is elfogadhatóvá teszi.
Bátorító ez számunkra! Tudatában vagyunk annak, milyen fogyatékosok imádságaink. Mellőzzük a nyelvtan szabályait, nem fejezzük ki választékosan magunkat, és olykor tanításbeli képtelenségeket mondunk. Mindez azonban ne vegye el kedvünket az imádságtól. Van egy nagy Főpapunk, Aki mindazt, amit az Atyával akarunk közölni, átdolgozza és megtisztítja.
Mary Bowley költői formába önti ezt az igazságot:
Sok füstölőszer illata száll
föl az örök trónus felé,
Isten kegyelme azt megérzi,
a sóhaj is eljut Elé.
Imáinkat, dicséretünket
Krisztus illata járja át,
azért ne féljünk eldadogni
minden szívből jövő imát!