03.21 Boldogok, akik a szenvedésekben helytállanak
„Íme boldognak mondjuk azokat, akik a szenvedésekben helytállanak" (Jak 5,11).
„Íme boldognak mondjuk azokat, akik a szenvedésekben helytállanak" (Jak 5,11).
Jézus szavai, először olvasva, csodálatosan egyszerűeknek látszanak, nem lepnek meg. Figyelembe se vesszük őket. Elsüllyednek tudatalatti világunkba. A boldogságmondások például szelíd, szép parancsolatoknak tűnnek a világtól elvonult és reménytelen embereknek. De úgy tűnik, nem sok gyakorlati hasznuk van a hétköznapok világában, amelyben élünk. Mégis csakhamar rájövünk, hogy a boldogságmondásokban benne van a Szent Szellem robbantó ereje.
A tisztaság nem ártatlanság, sokkal több annál. A tisztaság az Istennel való állandó szellemi összhang eredménye. Növekednünk kell a tisztaságban. Lehet, hogy rendben van az életünk Istennel, és belső tisztaságunk mocsoktalan maradt, mégis lehet, hogy a külső hamvasság néha-néha beszennyeződik. Isten nem őriz meg minket ennek a lehetőségétől, mert így értjük meg annak a szükségességét, hogy személyes tisztaság által őrizzük meg Isten látását és követését.
Mária és a dicsőítő ének (Magnificat)
Mária éneke úgy vált általánosan ismertté, mint a "Magnificat", mert az ének az Úr magasztalásával kezdődik. Nagyon sokat lehet tanulni Mária jelleméről, amint énekét hallgatjuk. Itt látni fogjuk alázatos gondolatait önmagáról és magasztos gondolatokat Istenről. Ez itt az Úr megismerése, megismerése szentségének, hatalmának, irgalmának és kegyelmének. Énekel Mária szeretetről és örömről, Jahve hűségéről és iránta való irgalmasságáról.
A Ruth könyvének második fejezetében a hangsúlyos szó a "kegyelem"! A törvény megtiltotta, hogy befogadják Izráelben egészen a tizedik generációig, 5Móz 23,3. Mit tehetett akkor egy nincstelen özvegyasszony, hogy megtalálhassa napi megélhetését? Mégis, Naomi hozzájárulását kéri ahhoz, hogy gyűjtögethessen olyan valakinek a mezején, "akinek szemében kegyelmet fogok találni". Szinte azt mondhatnánk, hogy Istennek kötelessége reagálni az ilyen egyszerű hitre, és meg is tette. Az asszony ezt nevezheti "véletlennek", 3.
ERZSÉBET hangos szóval áldotta unokahúgát; Mária az Urat dicsőítette; Zakariás, megtelve Szent Szellemmel, prófétált és áldást mondott; „Áldott az Úr, Izráel Istene". A dicsőítésnek ilyen egybehangzó éneke gondolatainkat a Zsolt 34,4-hez viszi, ahol a zsoltáríró felszólít, hogy „dicsőítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az ő nevét!"
A BEFEJEZŐ versek adják azokat az utolsó szavakat, amelyeket Jézus a nemzetéhez intézett. Nagyon megindító látni szánakozását Izráelen, amely kibontakozott, ahogyan közöttük végzett szolgálatát áttekintette. Milyen szomorú, hogy azok szándékos elutasításáról is beszélnie kellett, akik úgy döntöttek, hogy nem akarnak üdvözölni.
MIÉRT URALKODOTT JÓSÁFÁT ENNYIRE ÁLDOTTAN? „Mivel az ő atyjának, Dávidnak előbbi útain járt", 17,3-4. Ez Isten parancsolatainak őszinte megtartását jelenti. De ennek ellentétéről olvasunk ma, hogy „az istentelent" segítette. Jósáfátnak mind ősapja Dávid, mind pedig közvetlen apja Asa jól indult, de a későbbi években szégyenteljes bűnbe esett. Milyen nagyszerű volt Dávid kezdeti története, megölve az oroszlánt és a medvét, utána Góliátot. Majd kétszer is irgalmat mutatott megrögzött ellensége Saul király iránt, amikor megölhette volna.