Dániel

ISTEN SZEMPONTJÁBÓL A NEMZETEK VADÁLLATOK, 1-8. v. Dánielnek öreg korában kezdődtek a látomásai, és ezek angyali magyarázatot igényeltek. Közvetlenül a babiloni királyság vége előtt Isten megengedte szolgájának, hogy a nemzeteket az Ő szempontjából lássa. Hisszük, hogy a négy vadállat a 2. fejezetben leírt álomképben lévő négyféle fémnek felelt meg. Az oroszlán Babilont jelképezi, a medve a méd-perzsa birodalmat, a leopárd Görögországot, az utolsó, meg nem nevezett vadállat pedig Rómát.

DÁNIEL MAGAS TISZTSÉGE, 1-3. v. Dániel már 60 évnél idősebb volt, amikor magas beosztást adtak neki, mihelyt a médek és perzsák megalapították királyságukat. Ez a birodalom 120 provinciára oszlott, mindegyiket egy „tiszttartó", vagyis satrapa (perzsa alkirály) irányította. Volt még felettük három „igazgató", annak biztosítására, hogy a satrapák beszolgáltassák a megfelelő adókat a királynak, hogy a királynak ne legyenek pénzügyi veszteségei.

AZ ELSŐ KIRÁLYSÁG UTOLSÓ ÉJSZAKÁJA, 1-9. v. A neobabiloni királyság 66 esztendeig tartott; Dániel végígélte, több mint 80 esztendős volt, amikor Belsazárt megölték, és a méd Dárius elfoglalta az országot. Bár Babilont ellenségek vették körül, Belsazár tökéletes biztonságban érezhette magát a városon belül, amelyet bevehetetlennek gondolt. Így bálványimádó ünnepet ült 1000 alattvalójával. Isten tervében változnia kellett a királyságnak az ezüst méd-perzsa birodalomra, amely a következő, hogy uralkodjon a pogányok idejében.

NABUKODONOZOR BIZONYSÁGTÉTELE, 1-9. v. A tanítást akarva, vagy akaratlanul kapja az ember. Mindkét esetben ugyanaz lesz az eredmény, de nagyon nyilvánvalóan különbözik egyik a másiktól. Dániel hajlandó volt tanulni, mint ifjú, 1. fej., és ezért Isten szolgája volt egy életen keresztül. Nabukodonozor nem tanult a 2-3. fej. tapasztalataiból, így Isten nevelése fokozódott vele kapcsolatban. Nyolc évről van szó a 4. fejezetben, amelynek végén a megalázott Nabukodonozor felfogta, hogy mi történt vele. (A 19,25-33. v.

AZ ARANYSZOBOR, 1-7. v. A király gőgje, mint „az arany fejé", azt eredményezte, hogy eltávozott az álomkép értelmezésétől, és úgy tekintett saját királyságának dicsőségére, mintha örökké fennállna, felállíttatta tehát ezt a szobrot teljesen aranyból. Arany volt a fejénél és arany a lábánál - ez a lábujjak vas-cserép keverékének elutasítása, és hitvány akaratlan utánzata a menyasszony szerelmesével kapcsolatos bizonyságtételének: „Az Ő feje, mint a választott drága megtisztított arany... Az Ő szárai...

A DIKTÁTOR PROBLÉMÁJA, 1-30. v. Dániel most már fel volt készülve, hogy álmok tolmácsolójaként szolgáljon Istennek. A babiloni királyságnak szinte a kezdetétől fogva azon töprengett a király, aki minden erejét és nagyságát egy korlátlan hatalom megalapozására fordította, hogy milyen lesz királyságának jövője az ő halála után, 29. v. Isten, hogy megmutassa, hogy végül is az isteni akarat fog teljesülni, megadta neki az álmot arról a fémkolosszusról, amely hirtelen porba omlott.

EGYETEM A FOGSÁGBAN, 1-5. v. Dániel első iskolái Jeruzsálemben voltak, mivel az utolsó jó királynak, Jósiásnak az uralkodása alatt született. Isten iránti hűsége ott kezdődött, és a gonoszságnak és bálványimádásnak abban a városában eltéríthetetlen maradt a következő néhány év alatt. Ő és barátai nem választhatták meg az emberek keze által történő magasabb neveltetésük helyét.

DÁNIEL KÖNYVÉNEK az a célja, hogy bemutassa a fogságot, üldözést és szenvedést, amely utoljára fog eljönni, Isten menetrendjének lezárásaként. Ez a biztosíték reménységet és bátorítást jelent Isten népének, amely különböző időkben ilyen megpróbáltatásokat kell, hogy elszenvedjen. Rendszerint ilyen helyzetekben, mint betegség, bebörtönöztetés Krisztusért, háborúk és politikai bizonytalanság, nem tudhatjuk igazán, mikor jön el, vagy milyen is lesz a vég; várunk Isten idejére.