EGYETEM A FOGSÁGBAN, 1-5. v. Dániel első iskolái Jeruzsálemben voltak, mivel az utolsó jó királynak, Jósiásnak az uralkodása alatt született. Isten iránti hűsége ott kezdődött, és a gonoszságnak és bálványimádásnak abban a városában eltéríthetetlen maradt a következő néhány év alatt. Ő és barátai nem választhatták meg az emberek keze által történő magasabb neveltetésük helyét. Babiloni fogsága körülbelül 16 esztendős korában kezdődött, és a pogány országban úgy határozott, hogy szilárdan megmarad Isten mellett, és így isteni tanítás alakította őt ifjúságának napjaiban, és befolyásolta hosszú élete végéig. Tudta, hogy a templomból a szent dolgokat Babilonba vitték, hogy bálványimádó templomokban szentségtelen ceremóniákhoz használják azokat, de Dániel minden ilyen dologtól elkülönült.
Hűséges tanulók, 6-16. v. Nabukodonozor szándéka az volt, hogy ezek a Jeruzsálemből származó új tanulók gyorsan magukba szívják a babiloni kultúrát és bálványimádást, de Dániel ezt mondhatta: „Minden tanítómnál értelmesebb lettem", Zsolt 119,99. Négyük héber nevét a 7. versben (mindegyiküké tartalmazta Istenük nevét) pogány nevekre változtatták (mindegyik a babiloni istenek nevét tartalmazta). Dániel mégis végig a saját Istenére emlékezett. A király étkével való megalkuvás veszélyét (ezeket feltehetően bálványoknak áldozták vagy tisztátalanok voltak, esetleg még vért is tartalmaztak), teljesen elkerülte, 8. v.; a fiatalemberek mind fizikailag, mind szellemileg sikert értek el Istenükhöz való szentségben.
A legmagasabb fokozat, 17-21. v. Bár sok olyasmit kellett tanulniuk, ami ellenkezett hitükkel, igazi tanításuk Istentől jött, 17. v. Dániel ezt követő szolgálata abból a jártasságból és képességből fakadt, amelyet Isten biztosított neki. Ennek a négy fiatalembernek szóbeli vizsgán kellett megfelelnie, amelyet maga a király vezetett, 19-20. v.; a legnagyobb elismerés mellett estek át ezen, mintegy 19 éves korukban. A fiatal hívők ma is legyenek meggyőződve róla, hogy elsősorban Isten iskolájában tanulnak, bármilyen tanítást kapnak is emberektől; akkor áll számukra nyitva az Isten akarata szerinti szolgálat. Isten szolgái „szép tisztességet szereznek maguknak", 1Tim 3,13. Ismét az iskolai vizsgák szak szókincsét használva azt mondhatjuk, hogy Dániel „jó bizonyítványt" kapott minden embertől, 3Jn 12; lásd Csel 16,2 (Timóteus), 22,12 (Anániás).