Ézsau

Miután Jákob kibékült Ézsauval,   mindenekelőtt Szukkótba ment, aztán pedig Sikembe (1Móz 33,17-18). Ott helyreállította annak a földdarabnak a tulajdonjogát, amelyet Ábrahám vásárolt 85 esztendővel korábban. Az a szomorú azonban, hogy valójában Bételben kellett volna lennie, 1Móz 35,1.

A szavak szembeötlenek ezen az oldalon. Az a céljuk, hogy sokkterápiaként hassanak Izráelre. Azonban Pál is használja ezeket a korszakok tervének magyarázatánál a Róma 9-ben. Jól tesszük, ha gondosan megfigyeljük ezeket a szavakat.

A Szentírásban sokan, akik elsőnek születtek, nem lettek elsőszülöttek. Isten Ábelt választotta (később pedig Sétet) nem Kaint; Izsákot, nem Izmáelt; Jákobot, nem Ézsaut. Az öreg Jákob tudta ezt, amikor keresztbe tette karjait, hogy jobb kezét József fiatalabb fiának, Efraimnak a fejére tegye, 1Móz 48. Pál ezt mindenre kiterjedően magyarázza meg: "De nem a szellemi az első, hanem a földi, azután a szellemi. Az első ember földből való, földi; a második ember, mennyből való", 1Kor 15,46-47.