Jézus a tálentumokról szóló példázatot intésül mondta el, hogy megmutassa nekünk, milyen helytelenül ítéljük meg képességeinket. Ez a példázat nem természetadta képességeinkre, hanem a Szent Szellem pünkösdi adományára vonatkozik. Szellemi képességeinket nem a nevelés vagy értelmünk mértékével kell mérnünk: szellemi dolgokra való felkészíttetésünket Isten ígéretei alapján kell értékelnünk.
„A kegyelem pedig mindegyikünknek a Krisztus ajándékának mértéke szerint adatott." Efézus 4,7
Legyen bátor az ország egész népe - így szól az Úr -, és dolgozzatok, mert én veletek vagyok! (Hag 2,4)
Simon így felelt: "Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat." (Lk 5,5)
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisfiú, akit a pajtásai egy képregényben szereplő „Sparkplug" nevű ló után Sparky-nak neveztek. Bár a fiú utálta a gúnynevét, soha nem tudott megszabadulni tőle.
Egy kislány álma az volt, hogy egyszer híres zongorista lesz, de a Szamárinduló volt az egyetlen darab, amit el tudott játszani. Akárhogy is próbálkozott, nem volt többre képes. Egy idő után szülei elhatározták, hogy beíratják magántanítványként egy neves zongoraművészhez, hogy az megtanítsa őt rendesen zongorázni. A kislány természetesen el volt ragadtatva az ötlettől.