ApCsel

 LUKÁCS történelemkönyvének második kötete, amelyet a keresztyénség kezdeteiről írt, az Úr földi szolgálatának betetőzésével kezdődik (1-9. v.). Ez jelenti az alapot mindahhoz, ami következik, és az ihletett szerző világossá teszi céljait, mint „első könyvében" (Lk 1,1-4), hogy a hit a történelmi bizonyosság kőszikláján épül fel. Milyen megnyugtató volt Teofílusznak tudnia, hogy „nem mesterkélt meséket követve" (2Pt 1,16) bízik az Úr Jézus Krisztusban!

Szerző:A harmadik evangélium írójaként azonosított Lukács (1,1-4; Csel 1,1-2) a szerző, háromszor személyesen is jelen van azoknál az eseményeknél, amelyeket elbeszél (16,10-17; 20,5-21,25; 27,1-28,16). Biztonságosan tekinthetjük a Pál által említett szeretett orvosnak (Kol 4,14; 2Tim 4,11).

Keletkezési idő: Valószínűleg Kr. u. 60. és 67. között írta, mivel a könyv azt a harminc esztendőt öleli fel, amely pünkösdtől Pál Rómába érkezéséig eltelt.