Jeremiás

A napok nehezek voltak Jeremiás számára, de Isten adott szolgájának egy hű barátot, valakit, akiben megbízhatott. Mivel Isten megparancsolta, hogy írjon le minden beszédet, amelyet korábban mondott, hogy Júda, ha lehetséges, még megfogadja az ítélet figyelmeztetéseit és megtérjen, ezt továbbadta barátjának, Báruknak, hogy írja le az Úr minden szavát egy könyvbe. Aztán pedig menjen el a templomba, és olvassa fel az Úr szavait a nép füle hallatára. Jeremiás nem mehetett oda, mert ki volt tiltva a templomból.

Jeremiás el volt zárva a tömlöc udvarában, mert megjövendölte a város elesését. Ebben az időben Isten szavába vetett hite gyakorlati próba alá került. Jeremiásnak azt mondták unokatestvérén, Hanameélen keresztül, hogy vásároljon meg egy földdarabot Anatótban. Isten ezt előre részletesen megjelentette a prófétának. Amikor Hanameél megérkezett, hogy megtegye a javaslatot Jeremiásnak, ő ezt mondta: "észrevettem, hogy az Úr szava ez.". Ezért a vásárlási okiratot megírták, tanúkkal aláíratták, és cserépedényben letétbe helyezték.

Az általános elutasítás és gyűlölet letörte Jeremiást, és nyomorúságában Istenhez fordul. Az utolsó csepp a próféta számára a társadalmi osztályából és a templomból való kiközösítés volt. Vádolja Istent, hogy rászedte hamis érvekkel, hogy próféta legyen, és nézze meg, hogy ez hova vezette őt! A próféta minden negatív érzelme, gonosz gondolata és akaratossága láthatóvá válik. Nyomon követi szolgálatát visszafelé Isten ellenállhatatlan szaváig.

Jósiás halála után a bitorló Joakháznak, valamint Jojákimnak, a vazallus királynak gonosz befolyása azt eredményezte, hogy a nép egyre romlottabbá vált. Jeremiásnak sohasem bocsátották meg a templomban kimondott szavait. E viselkedése után megbélyegzett ember lett - élete veszedelemben forgott. Jeremiás összeesküvés célja lett, amelyet szülővárosának lakói szítottak. Ez számára megrázó tapasztalat volt, úgy találva, hogy saját háznépe akarja alattomosan meggyilkolni. Az ok a megsértett családi büszkeség volt.

Jeremiásnak az volt a sorsa, hogy Isten elhívottja legyen olyan időben, amikor Júdában minden a végső katasztrófa felé rohant, amikor a politikai zűrzavar a tetőpontjára hágott, amikor a különféle pártokat a legrosszabb szenvedélyek befolyásolták, és végzetes szándékok uralták. Érzékeny természete visszarettent a kemény megbízatástól, "És mondtam: Ah, ah Uram Isten! Íme, én nem tudok beszélni; hiszen ifjú vagyok én!" Természete szerint túl gyengéd ember volt ahhoz, hogy képes legyen megküzdeni a kor veszedelmeivel és nehézségeivel.

Még Jeremiás megszületése előtt történt, hogy Isten, előzetes értesítés nélkül lenyúlt a magasból, és a papot kijelölte prófétájául. Jeremiásnak nyugtalan politikai körülmények között kellett szolgálnia Istent, ami megmagyarázza, miért parancsolta meg neki Isten, hogy ne házasodjon meg, 16,2, és be se lépjen lakodalmas házba, 16,8. Isten kevés emberének volt része keserűbb tapasztalatokban, mint Jeremiásnak. Vérrokona elárulta, szülővárosának emberei pedig az életét fenyegették, ha folytatja nemkívánatos jövendöléseit, 11,21.