Címlap
Velünk az Isten!
Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!

Main navigation

  • (Jóhír) Velünk az Isten
  • Kategóriák
    • Kategóriák
    • Arhívum
    • Szójegyzék
    • Újak
  • Előadások
    • Lejátszási listák (opens in new tab)
    • Boldog élet titkai (opens in new tab)
    • Bibliai események kronológiája (opens in new tab)
    • A Messiás élete - párhuzamos evangéliumok (opens in new tab)
    • A római levél (opens in new tab)
    • Alaptanítások (opens in new tab)
    • Jézus próféciái - Utolsó idők
    • Szösszenetek (opens in new tab)
    • Vegyes (opens in new tab)
  • Ajánló
    • Ajánló
    • Filmek
    • Videó
    • Könyvek
    • Zene
    • Bibliai kalandtúra (opens in new tab)
    • Válaszok a kérdéseidre (opens in new tab)
    • Kapcsolat
  • Online Bibliák
    • EFO Biblia (opens in new tab)
    • Károli (opens in new tab)
    • Revidiált újfordítás (2014) (opens in new tab)
    • Bible Hub (opens in new tab)
    • Bibliatársulat (opens in new tab)

szenvedés

08.01 Bildád

Jób 8,1-22

Bildád volt a második Jób három barátja közül. "Suahi"-nak nevezték, ami feltehetően azt jelenti, hogy shuah-i volt. Ez egy terület abban a tartományban, amelyben Shuah, Ábrahám fia letelepedett, 1Móz 25,2,6. Ezért bölcs férfiak országából jött, 1Kir 4,30. Részt vett mindhárom vitában, amelyet a barátok Jóbbal folytattak, 8., 18., és 25. fej. Három beszéde igen súlyos tónusú; kevésbé, mint Czófáré, de jobban, mint Elifázé. Bildád beszédei nagyjából azt visszhangozzák, ami Elifáz véleménye, de szenvedélyesebbek, 8,2; 18,3-4, mert Jób érveit elutasítja.

  • Tovább (08.01 Bildád)

07.30 Jób (6)

Jób 42,1-17

Jób eljutott annak megértésére, hogy a szenvedéssel szembeni helyes magatartás nem a kétségbeesés, hanem az imádat és az akarat, önmagunk feladása. Megtanulta "az Úrtól való végét" (az Úr szándékát), amely teljesen új megvilágításba helyezte számára Isten fenségét, dicsőségét és irgalmát, Jak 5,11. Amikor az Úr kinyilatkoztatása lenyűgözte, így kiált: "Tudom, hogy te mindent megtehetsz, és senki téged el nem fordíthat attól, amit elgondoltál." 42,2. Kijelenti: "Tudom", 2. v.; "hallottam felőled, most pedig... látlak", 5. v.

  • Tovább (07.30 Jób (6))

07.28 Jób (4)

Jób 2,1-10

Az első fejezetben a Sátán támadásai Jób családja és javai ellen irányultak, de a második fejezetben Jób személyére teszi rá a kezét. Itt Isten szuverenitását ismét hangsúlyozza az Ige, 2,1. A Sátán megjelenik az Úr előtt, miután kudarcot vallott abban, hogy Jóbot bűnre csábítsa. Az Úr ismét megkérdezi a Sátánt, hogy megfigyelte-e szolgáját, Jóbot, akiről ismét elismerően nyilatkozik, de azt is hozzáteszi, hogy Jób még mindig feddhetetlen maradt, annak ellenére, hogy a Sátán súlyos próbának tette ki, 3. v.

  • Tovább (07.28 Jób (4))

07.28 Az Igazi Szolga szíve

2Korintus 11,1-33

ITT FELTÁRUL Krisztus igaz szolgájának indítéka. Pál azt kívánja, hogy a korintusiakat, mint tiszta szüzet állítsa Krisztus elé (1. v.), mint olyan népet, amelynek hite nem szennyeződött be hamissággal. Eljegyezte őket „egy férfiúnak". Ugyanúgy, ahogyan a házassági közösség kizárólagos, a hívők el vannak kötelezve a Krisztus iránti kizárólagos hűségre. A szűz szíve osztatlan. Neki nem kell másra gondolnia, csak arra az „egy férfiúra", aki számára el van jegyezve. Itt felmerül egy probléma. A korintusiak figyelme elterelődött az Igazról a hamis tanítók miatt.

  • Tovább (07.28 Az Igazi Szolga szíve)

07.25 Jób (1)

Jób 1,1-5

Lehetséges, hogy Jób könyve a legrégibb könyv, amelyet a Szentírás tartalmaz, és lehet, hogy a legrégibb az egész világon. Az egyik legősibb problémával foglalkozik: Miért szenved az igaz ember? Az igaz Jób szenvedésének titka eszünkbe juttatja azt a valakit, aki nagyobb, mint Jób, aki szenvedett, "mint igaz, a nem igazakért", 1Pt 3,18. Sokan úgy gondolják, hogy Jób magas kort ért meg, Jób 42,16 még Ábrahám ideje előtt, és a történetet Mózes 1. könyve 11. és 12. fejezete közé helyezik. Az özönvízre utalás történik a 22,15-17-ben.

  • Tovább (07.25 Jób (1))

07.20 Ellentétek

2Korintus 4,1-18

EZ az ellentétek fejezete. A világosság szemben áll a sötétséggel (1-6. v.), a gyengeség az erővel (7-14. v.), a szenvedés a dicsőséggel.

  • Tovább (07.20 Ellentétek)

05.13 Pál megtérése

ApCsel 9,1-22

A KEGYELEM csodája a damaszkuszi úton fordulópont, nem csupán Pál életében (1Tim 1,12-15), hanem magában az Apostolok Cselekedeteiben is, mert Istennek a pogányokhoz küldött külön követének elhívását és felkészítését jelenti. Mivel később az az apostol lesz, akire a Gyülekezettel kapcsolatos igazság különösképpen rá van bízva (Ef 3,3-9). Helyes, hogy az ő megtérését összekapcsoljuk néhány alapvető tanulsággal ebben a tárgykörben.

  • Tovább (05.13 Pál megtérése)

03.21 Ő eljövendő

Lukács 12,35-59

A BIZALOM élete (tegnapi olvasmány) egyúttal a vigyázás és a hűség élete is. Az Úr gyakran tett utalást az eljövetelére, és sürgette, hogy tanítványai éljenek ennek a fontos eseménynek a fényében. Ha Ő eljön, akkor nem lehet lazulás az erőfeszítésben - a derekak legyenek felövezve, és a lámpások égjenek (35. v.). A felövezett derekak a munkára való készségről beszélnek, és a bizonyságtétel égő lámpásait fenn kell tartani a sötétben. Ez van eljövetelének háttere előtt, amelyre vonatkozólag meg kell mondanunk, hogy nem adott dátumot.

  • Tovább (03.21 Ő eljövendő)

10.27 Megnyugvás a szenvedésben

Jerémiás 15,1-21

JEREMIÁS SZOLGÁLATÁNAK volt két elkerülhetetlen következménye. Beteljesedett Istennek az a szándéka (a), hogy nyakas népét megítélje, és (b) ezt keserű üldöztetés követte amiatt, hogy Jeremiás hűségesen hirdette az üzenetet. Figyeljük meg gondosan az 1-11. vers hangnemét. Látszólag mennyire sötét minden. Isten meghirdette, hogy még a legnagyobb közbenjárók, Mózes és Sámuel sem fordíthatnák el az eljövendő ítéletet, 1. v. A büntetés eszközei tervbe lettek véve és elő vannak készítve.

  • Tovább (10.27 Megnyugvás a szenvedésben)

10.15 A szenvedés és a dicsőség

Ézsaiás 53,7-12

A negyedik versszakban, 7-9. v. a próféta beszél. Itt egy sor figyelemre méltó prófécia található, amely mind beteljesedett a keresztrefeszítés napján: vallatása a Szanhedrin előtt, 7. v., kivégzése, 8. v., eltemetése, 9. v. Vallatói előtti hallgatását megemlíti a Mk 14,60-61; Lk 23,9; halála, vagy „kivágatása" meg van írva a Dán 9,26-ban, eltemetése pedig a Jn 19,38-42-ben. A héber „halál" szó többesszámban van, 9. v. Ebben a többes számban a Szent Szellem azt a tényt közli, hogy halála átfogóbb jellegű volt, mint egy római kivégzés.

  • Tovább (10.15 A szenvedés és a dicsőség)
Oldalszámozás
  • Előző oldal ‹‹
  • 3. oldal
  • Következő oldal ››