WatchmanNee

„Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája" (Zsolt 132,8).

„A Te világosságod által látjuk a világosságot" (Zsolt 36,10).

„Küldd el világosságodat és igazságodat, ezek vezessenek engem; vigyenek el a te szent hegyedre és hajlékaidba" (Zsolt 43,3).

„A folyó innenső és túlsó partján az élet fája volt, amely tizenkétszer termett gyümölcsöt, minden hónapban megtermette a maga gyümölcsét" (Jel 22,2).

Itt csupán egyetlen folyóról van szó és nem négyről, mint Mózes első könyvében. E négy közül kettő, a Hiddekel és az Eufrátesz, Isten népe számára nagy szomorúság színhelye. De ez az egy, az élet folyója Isten trónjából ered, telve vízzel, és megelégíti Isten városát.

„Ő azonban teljes volt Szent Szellemmel, a mennyre függesztette tekintetét, látta Isten dicsőségét és Jézust Istennek jobbja felől állni" (Csel 7,55).

„A ti atyáitok...idegen isteneknek szolgáltak. De áthoztam a ti atyátokat, Ábrahámot a folyóvíz túlsó oldalára, és elhordoztam őt egész Kánaán földjén, és megsokasítám az ő magvát" (Józs 24,2-3).

„Dicsérjétek az Úrnak nevét, dicsérjétek szolgái az Úrnak! Akik állnak az Úrnak házában, Istenünk házának pitvaraiban" (Zsolt 135,1-2).

„Elment onnan Dávid, és elfutott Adullám barlangjába... és mintegy négyszázan voltak ővele" (1Sám 22,1-2).

„Hét napig várakozzál, míg hozzád megyek, és akkor tudtodra adom, hogy mit cselekedjél" (1Sám 10,8).

„Királyának pedig hatalmat ad" (1Sám 2,10).

A Bírák könyve a hit megújulásának krónikája. Isten népének történetében ismételt visszaesések következtek be, de Isten hol itt, hol ott embereket választott ki, hogy ők vezessék vissza a népet a hit útjára. Ma is várhatunk vajon megújulásra? Gondolataink természetesen erre irányulnak, de ez lenne Isten igazi célja vagy valami más?