Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!
06.03 Ő tudja, és ez nekem elég
„Minden szőlővesszőt, amely bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen" (Jn 15,2).
11.28 A szegénység jótéteménye
Isten kegyelmének evangéliuma az ember lelkében mélységes vágyódást, de ugyanolyan mély tiltakozást is ébreszt, mert az az üzenet, amit hoz, cseppet sem kellemes. Az emberben olyanfajta gőg van, amely mindig csak adni akar, de nehezére esik elfogadni. "Testemet a vértanúságra adom, egészen Istennek szentelem: bármit szívesen megteszek, csak ne alázz le a pokolra megérett bűnössel egy sorba és ne mondd, hogy csak annyit tehetek, hogy ajándékképpen elfogadom Jézus Krisztus szabadítását."
11.14 Isteni tervek felfedezése
Annyira eggyé kellene lennünk Istennel, hogy ne legyen szükségünk folytonos vezetést kérnünk. A megszentelődés Isten gyermekeivé tett minket, és a gyermek életének természetes vonása az engedelmesség. Ha engedetlen akarna lenni, azonnal ösztönszerűen észreveszi a diszharmóniát. A szellemi élet területén az ösztönösen megérzett belső zavar Isten Szellemének az intése. Amikor Ő megdorgál, abban a pillanatban állj meg! Újulj meg elméd szellemében, hogy megértsed, mit akar Isten.
02.26 A kivonulás fáraója
1Mózes 5,1-2; 8,25-28; 10,8-11.24; Róma 9,17-24
A kivonulás fáraója úgy áll a Szentírás lapjain, mint a gőgösség és az önfejűség példája. Arcátlan gőgje megnyilvánult elsőként és utolsóként feljegyzett szavaiban; "Kicsoda az Úr, hogy engedjek szavának", és "Űzöm, utolérem őket... Kardomat kirántom, s kiirtja őket karom", 2Móz 15,9. Önfejűsége kifejezésre jutott abban, hogy állandóan megtagadta, hogy megalázkodjon Isten szava vagy hatalma előtt, és ismételten megkeményítette szívét.
06.24 Uzzijjá felfuvalkodottsága
2Krónika 26,15-23
A siker csapdát rejteget. Uzzijjá bölcs elődje mondta: "Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság." Péld 16,18. (Magyar Bibliatanács ford. 1991). Sajnos, ez túlságosan is igaznak bizonyult Uzzijjá esetében. A 15-16. vers arról tájékoztat bennünket, hogy "csodálatos segítséget kapott; végül igen megerősödött. Amikor azonban megerősödött, vesztére felfuvalkodott". Uzzijjá vége szomorú példája lord Acton kijelentésének, hogy "a hatalom általában megrontja az embert, és a teljes hatalom teljesen megrontja az embert".
04.30 Abner
1Sámuel 26,13-16; 2Sámuel 2,8-9.22-23; 3,12.27.32-34
Abner nyilvánvalóan rátermett és tehetséges férfi volt. Dávid úgy hivatkozott rá, mint bátor emberre, és halála után megjegyezte, hogy "nagy fejedelem esett ma el az Izráelben", 2Sám 3,38. Miért ment tehetsége veszendőbe?
01.24 Ezek a kicsinyek
Máté 18,1-14
AMIKOR a tanítványok azon vitatkoztak, hogy ki lesz a legnagyobb a királyságban, az Úr egy kis gyermeket állított elő, válaszának találó illusztrálásához (1-2. v.). Egy kisgyermeknél teljesen idegen a gőg, a dölyfösség és az önző ambíció. Az Úr figyelmeztette a tanítványokat, hogy hacsak gondolkodásuk irányvonala meg nem változik, és nem tanulnak bizalmat és alázatosságot egy gyermektől, sohasem kezdhetik el megtanulni, hogy mi a szabály Isten útján.