Jézus szavai, először olvasva, csodálatosan egyszerűeknek látszanak, nem lepnek meg. Figyelembe se vesszük őket. Elsüllyednek tudatalatti világunkba. A boldogságmondások például szelíd, szép parancsolatoknak tűnnek a világtól elvonult és reménytelen embereknek. De úgy tűnik, nem sok gyakorlati hasznuk van a hétköznapok világában, amelyben élünk. Mégis csakhamar rájövünk, hogy a boldogságmondásokban benne van a Szent Szellem robbantó ereje.
Mivel azonban kijelentést kaptak..., más úton tértek vissza hazájukba. (Mt 2,12)
Ez az ígéret az istenfélő embernek szól, aki buzgó igyekezettel jár a szentség útján. Az ilyen ember otthonát megáldja az Úr: felesége és gyermekei nagy boldogság forrása. A gyülekezetben is arra törekszik, hogy az Úr ügye ott is virágozzék, mert éppúgy gondja van az Úr házára, mint a magáéra. Ha az Úr építi háznépünket, illő, hogy mi is igyekezzünk az Úr házát építeni. Javaink csak akkor értékesek igazán, ha a kiválasztottak gyülekezetének építését szolgáljuk velük.
Jó oka volt annak, hogy egy júdai anya a fiának olyan komor nevet adjon, mint Jábes, amelynek jelentése "bánatos" vagy "szomorkodó". Világos, hogy az ok nem személyes, hanem szellemi jellegű volt, és lehetőséget adott egy anyának, hogy fiának a szívébe szellemi igazságokat plántáljon. Az igazság, amit még gyermekkorában megtanult, a későbbi években olyan tettekre ösztönözte, amely megkülönböztette őt testvéreitől (lásd a "tiszteletreméltóbb" kifejezést, 4,9; vö. 11,21). Ezek miatt került bele a neve ebbe a könyvbe.
AZ 5-7. FEJEZETET gyakran nevezik „Hegyi beszéd"-nek. Jézus úgy kezdte üzenetét, ahogyan a Zsoltárok könyve kezdődik - az igazán boldog ember leírásával. Az Úr szerinti boldogság ismertetőjele merőben más, mint a világé. A világ azokat nevezi szerencsésnek és számítja boldognak, akik könnyen boldogulnak, gazdagok vagy híresek. A meg nem tért ember számára a boldogságot rendszerint a megbecsülés, a gazdagság vagy az érzéki gyönyör jelenti. Krisztus boldogság-mértéke ettől nagyon különbözött.
AZ 1. ÉS 2. ZSOLTÁR bevezetés az egész könyvhöz. Mindkettő Krisztusról beszél. Az 1. zsoltárban Ő a boldog Ember - ez erkölcsi dicsősége; a 2. zsoltárban Ő a felkent Király - hivatali dicsősége.
Az a kifejezés, hogy „boldog ember", hétszer fordul elő a zsoltárokban, ő az elhagyott ember a Zsolt 22-ben, a feddhetetlen ember a Zsolt 37,37-ben, és a te jobbodnak férfia a Zsolt 80,18-ban.
A mai ember boldogtalansága abból fakad, hogy nem engedi Istent szóhoz jutni.
Ezékiel 48,35
Billy Graham - egyik legismertebb könyve a boldogságról! Ez a könyv, a 2012-ben átdolgozott új kiadása... A könyvben Billy Graham "Jézus nyolc boldogságmondását" elemzi lépésről lépésre felvázolva az útvonalat, amelyen az Isten által ígért boldogsághoz eljuthatunk...
Sok-sok évvel ezelőtt élt Indiában egy bölcs, aki azt mondta, hogy egy nagy titkot őriz egy varázs ládában, ami az élet minden területén sikeressé teszi, és ezért a világ legboldogabb emberének tartja magát. Sok irigy király ajánlott neki hatalmat és pénzt, még meg is próbálták ellopni a ládát, mind hiába. Minél jobban próbálkoztak a megszerzésével, annál boldogtalanabbak lettek, mert az irigység nem hagyta élni őket. Így teltek-múltak az évek és a bölcs egyre boldogabb lett. Egy nap egy kisfiú toppant be hozzá és azt mondta: