JÁKOB reakciói arra a hírre, hogy Ézsau közeledik 400 emberrel, különös és szomorú keverékét mutatják az Istenbe és az önmagába vetett bizalomnak. Rebeka sohasem hívta vissza, 1Móz 27,45, minden oka megvolt tehát rá, hogy ellenséges fogadtatásra számítson. Ennek ellenére sem kellett volna megriadnia Ézsau jövetelének hírére. Tudta, hogy Isten már csodálatosan megóvta Lábán gonosz szándékaitól, 31,24.29.
AZ A SZÓ, hogy „ímé", négyszer fordul elő Jákob álmában.
„Ímé egy lajtorja", 12a v. A létra a föld és ég között megszakadt közösséget ábrázolta. Jákobtól - szükségében és magányosságában (mert egyetlen társa a botja volt, 32,10) - Isten közvetlen jelenlétébe vezetett. Jákob megtanulta, hogy noha otthona több mint 80 km-re volt mögötte - és hamarosan még messzebb lesz - a menny nagyon közel van!
Az 1Móz 25 több ellentétet mutat be Izsák fiai között A megjelenésükben mutatkozó különbségtől függetlenül, 25. v.; vö. 27,11, van legalább négy fontos ellentét, amelyeket meg kell jegyezni. Ezek a következőkből adódnak:
Mikeás 4,1-5
Jeremiás 10,14-16
| Igehely (történet): | 1Móz 28,10-22 (Jábob álma) |
| Aranymondás: | "Irgalmas és kegyelmes az Úr, türelme hosszú, szeretete nagy." (Zsolt 103,8) |
| Óracél: | (Téma: Jákob álma) |
| Igehely (történet): | 1Móz 25,19-34; 1Móz 27,1-33 (Izsák fiai: Ézsau és Jákob; Jákob csalással szerzi meg az apai áldást) |
| Aranymondás: | "Most kezdem igazán megérteni, hogy nem személyválogató az Isten," (ApCsel 10,34) |
| Óracél: |