Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.(Jn 3,18)
Ezeket a kemény szavakat Jézus a beszélgetésük végén mondta Nikodémusnak.
„...Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa... aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van... Az ítélet pedig azt jelenti, hogy a világosság eljött a világba, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak. Mert aki rosszat cselekszik, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy le ne lepleződjenek a cselekedetei." (Jn 3,17-20)
Nyilvánvaló ebből Isten üdvözítő akarata, de kitűnik belőle a kárhozat lehetősége is. Mert sajnos létezik, hogy az emberek jobban szeretik a sötétséget, mint a világosságot. Bárcsak közöttünk senki ne lenne ilyen!
Mert nem azok kárhoznak el, akik bűnösök, hanem akik bűnösök akarnak maradni. Mindenki bűnös, de aki bűnével Jézushoz menekül, aki világosságra hozza a sötétség titkait, az bocsánatot és életet kap. Ehhez azonban az kell, hogy vegyük komolyan: valóban újonnan kell születnünk. De lehet is újonnan születni. Aki hittel kinyújtja a kezét, annak Isten megadja az üdvösség ajándékát, „...kegyelemből van üdvösségetek a hit által..." „Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre..."
Súlyos tévtanítás, hogy előbb-utóbb mindenki üdvözül. Megtévesztő az is, hogy a jók üdvözülnek, a rosszak elkárhoznak. Mi Isten mércéjével mérve mindnyájan rosszak vagyunk. De most még kijöhetünk a világosságra. Ha nem, ránk borul az örök sötétség, és rettenetes lehet egy örökkévalóságon át szenvedni Isten hiánya miatt.
Úr Jézus, őrizz meg engem ettől, és adj bátorságot dönteni melletted és ragaszkodni hozzád! Ámen.