Öltsétek magatokra az Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben. (Ef 6,11)
Ezen a világon kemény harc folyik az igazság és a hazugság, az életet védő és az életellenes erők között. Aki Jézus Krisztusnak engedelmeskedni kezd, belekerül ebbe a harcba.
A hívő soha nem emberek ellen harcol, mindig emberekért - a gonosz erői ellen. Saját rossz természete, régi szokásai, bűnös beidegződései, nem Isten akarata szerinti tulajdonságai ellen is, és mások védelméért, boldogulásáért, békességéért, megtéréséért küzd.
Igénk szerint e „nemes harcban" három fontos igazságot kell szem előtt tartanunk:
- Szoros közösségben legyen az ember Krisztussal, aki már kivívta a győzelmet! „...erősödjetek meg az Úrban..."
- Magára kell öltenie Isten teljes fegyverzetét.
- Ismernie kell az ellenséget és annak szándékait.
Mivel a hívő ember is kísérthető, éberen kell őrködnie lelki tisztaságán. Mivel az ördög mindig bizalmatlanná akarja tenni Istennel szemben, és kételyeket támaszt a szívében, egyre jobban meg kell ismernie az élő Istent és az ő igéjét, a Bibliát. És fel kell ismernie az ellenség „mesterkedéseit", amikor hol elbizakodottá, hol elkeseredetté akarja tenni Jézus Krisztus katonáit.
Éppen ezért a hívő ne önmagára nézzen, ne is az ellenségre, hanem egyedül Krisztusra! Soha ne feledjük, hogy ki ő, mit tett értünk, mit ígér nekünk, s hogy kereszthalála és feltámadása a győzelem bizonyítéka! Aki Jézushoz ragaszkodik, a győztes oldalán harcol.
„Ezért tehát mi is... tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére..." (Zsid 12,1-2)