Ekkor sokan hittek benne... A főpapok és a farizeusok pedig már kiadták a parancsot, hogy ha valaki megtudja, hol van, jelentse be, hogy elfoghassák. (Jn 11,45.57)
Lázár feltámasztása olyan egyértelmű bizonysága volt Jézus isteni hatalmának, hogy nem lehetett félremagyarázni. Ezért állásfoglalásra kényszerített mindenkit. A Jn 11 vége négy csoportot említ:
1. Sokan hittek benne a zsidók közül, mert látták, amit Jézus tett. Tettei hitelesítették számukra szavait, s elfogadták, hogy Istentől jött, az ő erejével cselekszik, valóban ő az Isten Fia.
2. Mások is látták Jézus tetteit, mégsem hittek benne. Miért? Mert „aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba" (Mk 10,15). Az ismeri fel Krisztus titkát, aki előlegezi neki a bizalmat. Aztán majd ő meggyőzi a hívőt, hogy nem tévedett. Merjünk kisgyermekké válni!
3. A hatóság eldönti, hogy meg kell ölni. Miért? Hiszen ők is látták tetteit, s tudták, hogy ezek valóban messiási tettek. Igen, de be kellett volna ismerniük, hogy tévedtek Jézus eddigi megítélésében, s erre nem voltak hajlandók. Aki nem akar változni, annak az értelme is zárva marad Jézus igazsága előtt. Benne hinni azt jelenti, hogy nem őt állítom az én ítélőszékem elé, hanem én állok oda az ő igazságának ítélőszéke elé.
4. És voltak, akik keresik Jézust. Jönnek a zarándokok Jeruzsálembe, s vele szeretnének találkozni. És jönnek messziről ma is emberek, akik szeretnék őt megismerni, mert sejtik, hogy benne van jelen a mindenható és kegyelmes Isten, és nekünk őrá van múlhatatlanul szükségünk. Csak jó helyen keressék, ahol megtalálható: igéjében és a benne hívők között!
Kinek vallom Jézust annak alapján, amit már tudok róla? „Inkább növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk, üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében!" (2Pt 3,18)