Amikor az Úr fel akarta vinni Illést..., ezt mondta Elizeusnak: Maradj itt, mert engem Bételbe küldött az Úr. (2Kir 2,1 -2)
Illés búcsúzik Elizeustól, készül meghalni. Mit jelentett ez neki?
„Az Úr magához vesz engem." Hívő embernek ezt jelenti meghalni. Egyik otthonából hazamegy a másikba. Ismerős várja a túlsó parton, az az Isten, akivel már itt is együtt élt. Jézus is ezt mondta a benne hívőknek: elmegyek, helyet készítek nektek, aztán majd magamhoz veszlek titeket (Jn 14,1-3). A meghalás a hívőnek nem tragédia, nem megsemmisülés, nem ismeretlen szörny, hanem elköltözés az Úrhoz.
Illés mégis készül rá. Olyan szomorú, hogy igen sok embert teljesen készületlenül ér a halál. Még egy rövid utazásra is összekészíti mindenki azt, amire szüksége lesz. Hát még ha az egész család megy el egy időre, milyen csomagolás kíséri azt! Erre a nagy útra pedig sokan teljesen készületlenül indulnak. Sőt sokan azt sem tudják, hova fognak megérkezni. Ne legyünk ilyen felelőtlenek! Isten igéje segít nekünk idejében és megfelelően felkészülni.
Az megy az Úrhoz, amikor meghal, aki életében is vele járt. A Biblia írja: „Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg" (Jel 14,13). Aki követi Jézust, az érkezik meg oda, ahol ő van.
Illés egészen halála pillanatáig Isten küldetésében jár. Még az utolsó nap is oda megy, ahova az Úr küldi. De nagy ajándék így élni és így abbahagyni a munkát! Teljesen Istenre bízva azt, s annak a folytatását is. Ő nem izgul amiatt, hogy mit tesz majd Elizeus. Neki is Isten a gazdája, Elizeus is így végzi majd azt, ami a feladata lesz.