"...válasszatok magatoknak még ma, akinek szolgáljatok" (Józs 24,15).
Az az akarat, amikor az egész ember csupa cselekvés. Akaratomat szüntelen gyakorolnom kell. Akarnom kell engedelmeskedni, akarnom kell megnyerni Isten Szent Szellemét. Amikor Isten látást ad nekünk az igazságról, soha nem az a kérdés, hogy Ő mit fog tenni, hanem, hogy mi mit teszünk. Az Úr nagy feladatokat állít elénk, és a legjobb, amit tehetünk az, ha visszaemlékezünk: mit tettünk, amikor Isten megérintett, amikor megmentett, vagy amikor először láttuk meg Jézus Krisztust, vagy amikor felismertünk egy drága igazságot. Akkor könnyű volt Istennek hűséget fogadnunk. Ezekre a pillanatokra emlékezz vissza most, amikor Isten Szelleme új feladat elé állít!
"Válasszatok magatoknak még ma, akit szolgáljatok." Ez tehát tudatos számvetés, nem olyasvalami, amibe könnyen belesodródsz. Amíg ebben nem döntöttél, addig minden más függőben marad. Ez az ügy csak Istenre és rád tartozik; ne tanácskozz testtel és vérrel. Minden új javaslatnál a többiek egyre inkább "kívülállnak"; itt kezdődnek a nehézségek! Isten megengedi, hogy szentjeinek a véleménye számítson neked, mégis egyre kevésbé vagy bizonyos abban, hogy a többiek megértik-e a lépésedet, amit tenni készülsz. Nem a te dolgod megállapítani, hova akar Isten vezetni! Csak egyet akar megértetni veled: Önmagát.
Ígérd meg neki: "Hű leszek hozzád." Amint elhatároztad, hogy hű leszel Jézus Krisztushoz, önmagad ellen tanúskodsz. Ne kérdezz más keresztyéneket! Előtte valld meg: "Neked akarok szolgálni." Akarj hű lenni és bízd másokra, hogy ők is azok legyenek.