Az Úr megfenyíti a sok népet. Kardjaikból kapákat kovácsolnak, lándzsáikból metszõkéseket. (Ézs 2,4)
Krisztus mondja: "Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen." (Jn 14,27)
Az ünnep igéje:Hallgasd meg, Uram, imádságomat, jusson el hozzád kiáltásom! (Zsolt 102,2)
Uram, add vissza nekünk a te szabadításod örömét!
Õ szabadított meg minket, és õ hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idõk kezdete elõtt Krisztus Jézusban adott nekünk. (2Tim 1,9)
Van, aki jó, és van, aki kevésbé, van, aki törekszik rá, van, aki lázad. Van, aki mindig halk szavú, és van, aki sokszor kiabál. Vannak gazdagok, vannak szegények. Vannak önzõek, és élnek önzetlenek. Valaki segít, valaki nem. Valaki elégedetlen a békében, de sokan szenvednek a háborúban. Sok az egészséges, de sok a beteg is. Valaki élni akar és az élre tör, és van, aki csak eléldegél. Van, aki törekszik a tisztességre és tisztaságra, de van, aki tisztességtelenül él. Sokan nem voltak még börtönben, de vannak, akik már régóta ott vannak. Valaki tud sok embert szeretni, valakinek egyet is nehéz. Valaki jár templomba minden vasárnap, de vannak, akik még csak kívülrõl láttak templomot. Valaki halk imában fordul az Úr elé, valaki nem bír parancsolni a lábainak, hangjának és örömének, és dalra, táncra perdül az Úr dicsõítésére. Valaki már ismeri Krisztus kegyelmét, de vannak, akik még keveset hallottak róla, és élnek emberek, akik még csak ezután fogják megismerni a szabadítót: Jézus Krisztust, aki életét adta a barátaiért, a legtöbbet, amit adhatott. Õ megszabadított minket, de nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját kegyelme által.
Isten Krisztusban kiengesztelõdött a világgal. Krisztusban nyilvánult meg teljességgel Isten üdvözítõ szeretete az ember iránt, de benne válaszol az ember is engedelmes viszontszeretésének teljes, kereszten beteljesült odaadásával Istennek. Teremtõ és teremtmény kiengesztelõdése egymással az õ személyében valósul meg: benne Isten egészen az emberé, az ember pedig maradéktalanul az Istené. Ezért hozzá, Krisztushoz kell tartoznunk Szentlelke által, az õ testének tagjaivá kell lennünk. (Békési Gellért)
Krisztusunk, segíts minket arra, hogy szent tested tagjai legyünk. Ámen.