Jósiás halála után a bitorló Joakháznak, valamint Jojákimnak, a vazallus királynak gonosz befolyása azt eredményezte, hogy a nép egyre romlottabbá vált. Jeremiásnak sohasem bocsátották meg a templomban kimondott szavait. E viselkedése után megbélyegzett ember lett - élete veszedelemben forgott. Jeremiás összeesküvés célja lett, amelyet szülővárosának lakói szítottak. Ez számára megrázó tapasztalat volt, úgy találva, hogy saját háznépe akarja alattomosan meggyilkolni. Az ok a megsértett családi büszkeség volt. Ezt mondták: "Irtsuk ki ezt az élők földéből, hogy még a nevét se emlegessék többé!" 11,19. Megtapasztalta az Úr Jézus szavait: "az embernek ellensége lesz az ő háznépe", Mt 10,36. Jeremiás reagálása olyan volt, mint a "mészárszékre vitt gyenge bárányé". Lelke háborgott és összezavarodott. Perelt Istennel, amely rávilágított egy bizonyos fokú emberi türelmetlenségre. Miért van az, kérdezte, hogy a gonosz boldogul? Meddig fog gyászolni az ország, mondta? Jeremiás sohasem tért le az engedelmesség útjáról, most azonban gyűlölték, üldözték és halállal fenyegették, miközben a gonoszok útja jószerencsés volt, és akik alattomosan bántak vele, boldogok voltak. Később, amikor súlyos üzenetét hirdette a pusztulásról az agyagkorsó szimbolikus összetörésével, Passúr, az Úr házának főfelügyelője letartóztatta a prófétát. Miután megverette, kalodába záratta, és ott hagyta egész éjszakára, megszégyenítő módon kitéve őt az emberek gúnyolódásának. És úgy tűnt, hogy Isten semmit sem tesz érte. Miért? Istennel való beszélgetésében Jeremiás megvallotta: "Igaz vagy Uram... Engem pedig ismersz", 12,1-3. Valójában azt kérte Istentől, hogy különböztesse meg őt a gonoszoktól. Az igazságos Úr ismerte őt. Ismerte szívét, indítékait, és tudta, hogy hűségesen figyelmeztette a népet bűneinek következményeire. Most azonban ők boldogulnak, őt pedig üldözik. Zavarában ezt kérdezte Istentől: "Miért"? A próféta problémája korszakokon keresztül problémája volt az istenfélő embereknek. A zsoltáríró hasonló nehézséggel küszködött: "Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben. Mígnem bementem az Isten szent helyébe: megértettem azoknak sorsát", Zsolt 73,16-17.
Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!