Nabukodonozor (Nabukadneccar) egyike volt a legnagyobb és leghatalmasabb uralkodóknak, akiket ez a világ valaha ismert. Féktelen becsvágya és egyre nagyobb és hatalmasabb dolgokra való törekvése Dániel próféta könyvének első verseitől fogva nyilvánvaló. Nagyon tanulságos azonban megfigyelnünk, hogy ez a hatalmas egyeduralkodó, minden földi dicsőségével és birodalmával csupán eszköz volt a menny Istenének kezében, Jer 27,6-8, és minden sikerében, amelyet a sajátjának érzett, ő csupán teljesítője volt - jóllehet akaratlanul - Isten szándékainak.
Ennek a férfiúnak és uralkodásának talán a legjobb és legtömörebb összefoglalását adja Dánielnek Belsazár haláláról írt beszámolója, Dán 5,18-21. Ebből a szakaszból megtudjuk, hogy a királyság annak minden fenségével, dicsőségével és tisztességével Istentől adatott neki és vétetett el tőle. Nabukodonozor könyörtelen király volt, amelyet az a tény bizonyít, hogy "akit akart, megöletett; és akit akart, életben hagyott".
Furcsa keveréke volt a gőgnek és alázatnak. Uralkodásának voltak időszakai, amikor tisztelte Istent, és más időszakai, amikor Istennel és Igéjével dacolva cselekedett. Újra meg újra meg kellett látnia valamit Isten hatalmából, 3,24-26, és álmaiban kapott valamilyen kijelentést is Isten gondolataiból. Mindennek ellenére úgy tűnik, hogy az embereknek abba a csoportjába tartozik, akikről a Jób 33,14 beszél. Ezekhez szól az Isten "egyszer, vagy kétszer", de nem értik meg. Az isteni ítélet gyorsasága és a király megalázásának mértéke nagyon kijózanító. Amint palotájában sétált, nagy gőgösen elmélkedve eredményeiről, amelyeket magának tulajdonított, Isten keze lesújtott rá. Még a szavak a király szájában voltak, amikor hang hallatszott a mennyből, amely ezt mondta: "a királyság elvétetett tőled", Dán 4,31. A király, aki összehasonlíthatatlan hatalmat élvezett, most páratlan megaláztatást tapasztalt meg amíg a napok végén (amely alatt az istenileg meghatározott próbaidőt értjük) értelme visszatért, és ő "áldotta a Magasságost", 4,34. Nabukodonozor meggyógyulása Isten irgalmának bizonysága, és mint meggyógyult lélek, napjait jobban fejezi be, mint sok más király, akik előtte haltak meg.