ITT SALAMONT látjuk úgy, ahogyan Dávidot a Krónika 1. könyvében, hogy jellegzetes tulajdonságai nyilvánvalóak, ő építi a templomot és hordozza a dicsőséget. A „nagy szakadást" követően, amikor az északi tíz törzs megtagadta Roboám uralmát, a Könyv hátralévő része Júda 20 uralkodójára összpontosítja a figyelmet. Az északi királyság történelme alig nyer említést. Az egyes királyoknak a magatartása, Jahve tiszteletéhez való hozzáállása mindennél fontosabb az író szemében, és ez világos papi ízt ad a feljegyzésnek. Figyeljük meg a léviták kiemelkedő helyzetét. A történelem annak fontosságát mutatja be, hogy miként reagál az ember az isteni kijelentésre. Isten törvénye, amelyet Mózes által adott, még mindig érvényes; a boldogulás az annak való egyszerű engedelmességből fakad, 34. fej.; vö. Mal 4,4. Isten prófétái előkelő szerepet kapnak. Figyelmeztetéseiket komolyan kell venni. Bőségesen olvashatunk igehirdetéseikről, pl. 13,8-12; 15,1-7; 20,14-17; 29,5-11; 30,6-9.
Ez a könyv nem puszta ismétlése a Sámuel és Királyok könyveinek. A Krónikák jobban kihangsúlyozzák a Jeruzsálemben történő igeszerű imádattól való eltávolodást és az ahhoz való visszatérést, valamint Ezékiás és Jósiás vallási reformjait. Ezért „mindaddig, amíg az Urat kereste (Uzziás), jó előmenetelt adott néki Isten",
Jósáfát ezt a következőképpen foglalta össze: „Bízzatok az Úrban, a ti Istenetekben és megerősíttettek; bízzatok az Ő prófétáiban, és szerencsések lesztek!", 20,20; vö. 14,11; 16,8-9; 20,12.
Az Isten Igéjének való ismétlődő engedetlenség, valamint az istentelenekkel való szövetségkötések erkölcsi elkorcsosulást eredményeztek. Még a jó királyok is elbuktak, a gonoszság pedig vereséghez vezetett, 12,1-5; 21,10; 24,23-24. Amíg Isten hosszútűrése és jósága fennen ragyogott, ott volt vele a bűnbocsánat is, 12,7; 30,9; 33,12-13. Végül „többé nem volt segítség", 36,16.
Vázlat
- Salamon uralkodása: a templomépítés, 1,1-9,31
- Roboám: a királyság kettészakadása, 10,1-12,16
- Abijától Sedékiásig: Júda történelme a Babilonba való deportálásig, 13,1-36,21.
- Perzsiai Cyrus: elrendelte a ház felépítését, 36,22-23.
A Könyv bátorítja a Babilonból visszatért maradékot, emlékezteti őket kiváltságaikra, és megmutatja az utat az áldáshoz, amelyet egykor Dávid király élvezett.