ISTEN NÉPE KÖZÖTT Isten Igéje minden őszinte megújulásnál fontos helyet foglal el. Minden igazi megújulásnak az Igével kell kezdődnie és a neki való hívő engedelmességgel, vö. 2Krón 29,35; 31,3-4; 34,14-től. A helyreállítás munkájának közvetlen eredménye volt az Isten Igéje utáni hatalmas éhség. Itt egy egyesült népet látunk, amely Istenre vár, Neh 8,1. A Vizek kapuja előtt voltak, ami bizonyos utalást jelent az Isten Igéjének megtisztító, felfrissítő és megújító erejére.
Így kiáltottak: „Hozd elő a könyvet". Ez annak elismerése, hogy a Könyv Szerzője az a teljes bölcsességű, mindenre elegendő Személy, akinek Igéje biztos vezérfonal mindenféle zavaros időben. Amikor Isten népe ennyire készséges hallgatni Isten Igéjét, ott az áldásnak és isteni megvilágosodásnak be kell következnie.
A figyelmes nép ünnepélyes formák között olvasta Isten Igéjét, 3. v. Ezt követte az Igének való engedelmeskedés, 5-8. v. Ki az a lelkileg fogékony ember, akit meg ne indítana az a tisztelet, amelyet Isten Igéje iránt mutattak? Szó sem volt komolytalanságról, hanem Istennek való szent engedelmességről, és Igéje iránti szent tiszteletről.
Micsoda tanulság a 8. vers az igehirdetőknek! Ez legyen a célja mindenkinek, aki arra van elhíva, hogy hirdesse és tanítsa Isten Igéjét. A tanító feladata világos és jól meghatározott: Isten Igéjének értelmezése világos és egyszerű nyelvezettel. Amit Isten mond Igéjében, az végtelenül fontosabb, mint bármi, amit az ember mondhat. Azt kellene megjegyezni, hogy az Igét „világosan", „megmagyarázva" tolmácsolták. Ez magyarázó igehirdetés volt, amelynek szükségessége elengedhetetlen, de sajnos manapság gyakran hiányzik a gyülekezetekben.
Könnyekre fakadtak, 9. v., és joggal tehették, mert senki sem nézhet szembe Isten törvényének szent követelményeivel anélkül, hogy ne érezné az ítéletet. Felébredt lelkiismeretük elmondta nekik, mennyire bűnösek ők és atyáik, akik megtagadták, hogy engedelmeskedjenek Isten Igéjének. A bűnbánat könnyei bizonyították önmaguk megítélését. Öröm váltotta fel a szomorúságot, 10. v., amelyet engedelmesség követett, 14-16. v. Az Ige olvasása, és a megújulás, amely azt követte, a Sátoros Ünnep szívbeli megünneplését eredményezte, amelyet nem ünnepeltek meg ily módon Józsué napjai óta, 17. v.