VALÓSZÍNŰLEG a 103. zsoltárt Dávid öreg korában írta, miután tapasztalata volt a bűnről és bűnbocsánatról. Dávid imádkozó ember volt, de ebben a zsoltárban nem annyira imádkozásról van szó, mint inkább dicsőítésről és imádatról. Három részre osztható:
(1) A szólóének, 1-5. v. Az egyén. „Áldjad én lelkem az Urat".
(2) A kórus, 6-18. v. Mások is csatlakoznak. Figyeld meg a névmásokat.
(3) A szimfónia, 19-22. v. Angyalok, teremtés.
A szólóének, 1-5. v. Dávid öt okot említ a dicsőítésre: Bűnbocsánat. Élvezte ezt, ahogyan feljegyezte a Zsolt 32,1.5-ben. Gyógyítás. Figyeljük meg, amit felölel: a szellemet, a lelket és testet, 3. v. Megváltás. Naponkénti védelem a gonosztól és Sátántól, 4. v. A szerető kedvességet nyájasság kíséri, 4. v. Megújítás. Megújul ifjúsága, mint a sasé, 5. v.; 5Móz 32,11. „Dávid kiválaszt néhányat a legszebb gyöngyszemek közül az isteni szeretet ékszeres szelencéjéből, felfűzi azokat az emlékezet szálára, és a hálaadás nyakára teszi", Spurgeon.
A kórus, 6-18. Isten irgalma igazságosságon és szereteten alapul. Isten ember iránti szeretetének öt illusztrációját látjuk.
A szeretet csillagászata, 11. Amilyen magas az ég a földtől.
A szeretet földrajza, 12. Amilyen távol van a napkelet a napnyugattól.
A szeretet atyai volta, 13. Amilyen könyörülő az atya a fiakhoz.
A szeretet anatómiája, 14. Ő tudja a mi formáltatásunkat.
A szeretet örök volta, 17. Öröktől fogva való és örökkévaló.
Jahve, a szövetséget megtartó Isten itt négyszer van említve, 6.8.13.17. A szakasz a mindenség Istenével kezdődik és az Örökkévaló Istennel végződik. Mindez az áldás annak a számára van, aki féli őt, 11.13.17.
A szimfónia (Összhangzás), 19-22. A szimfónia kezdődik: Isten mennyei trónjával, mindenre kiható uralmával, angyalaival, a mennyei seregekkel, szolgáival, akik az Ő tetszése szerint cselekszenek, azután az egész természet által éri el csúcspontját. Ez emlékeztet bennünket a Jel 5,13 dicsőítő diadalénekére: „minden teremtett állat, amely van a mennyen és a földön, és a föld alatt és a tengerben... ezt mondja: A királyi székben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön Örökké." Az egész zsoltár ezt az igazságot hangsúlyozza, hogy ismerni Istent annyi, mint imádni Őt. „Áldjad én lelkem az Urat!"