MIKEÁS üzenete Izráel és Júda fővárosára, Samáriára és Jeruzsálemre, mint befolyási központokra irányul. Három felhívást ad, amelyeket meg kellene hallaniuk. Az elsőt a nép hitetlensége ellen, Mik 1,2-2,3. Minden nemzetet felszólít, hogy figyeljen, 1,2. Istent úgy mutatja be nekik, mint Adonai Jahvet. Ez a nagy megnevezés először akkor történik, amikor az Úr ígéretet ad Ábrahámnak a magról és az országról, 1Móz 15. A közösségnek és az igazságnak ezt a szuverén Urát hívja tanúul a szentélyből; vö. 3Móz 1,1. Népe meggyalázta ezt a közösséget, megsértette ezt az igazságot, és megtagadta a szentélyt bálványimádásával, Mik 1,5. Az Úr első felhívása a szentélyből történt, aztán kijön a szentélyből ítéletre. Ez az isteni sorrend. Az eredmény világkatasztrófát jelent, 1,3-4. Az 1,5-ben látjuk, hogy a nemzet megérett az ítéletre gonoszságuk miatt. Az Úr haragja feltámadt az ellen, 1,3-7, a próféta amiatt sír, 1,8 és a nép szégyene az eredménye, 1,16. Az 1,9-15-től a fájdalom egyedülálló kifejezése következik. Mikeás szomorúságot és gúnyt, haláltusát és haragot elegyít, ahogyan játszik a szavakkal. „A por házában henteregj a porban", 1,10, szó szerint stb. Ez a nemzeti nyomorúság addig terjed, hogy egy támadó fogja örökölni a kormányzást az ő hibájuk miatt, 1,15. Minderre a gyász az egyetlen logikus válasz, 1,16. További okait is megadja ennek az ítéletnek. A gazdagok társadalmi gonoszságot követtek el, 2,1. Az előre megfontolt gonoszság gyorsan akcióba lépett, 2,2. Megfelelő megtorlásban lesz részük, 2,6. Biztosítja őket arról, hogy az Úrra nem az ítélet jellemző, hanem mindig kész megáldani az igazat, 2,7. Mindazáltal, az Isten népe elleni bűnök az Úr elleni bűnök, 2,8; Csel 9,5. Mikeás hívja a népet, hogy meneküljön az önpusztítás ostobaságától, 2,10, de ők jobban szeretik azokat a prófétáikat, akik hazudozó szélháziak, és elnézik a földi gyönyört és érzéki kielégülést, 2,11. Mégis van bocsánat és jövő Jákob számára, Mik 2,12. Az Úr, mint Pásztor, össze fogja gyűjteni nyáját. Az „Úttörő" le fog rombolni minden akadályt nagy célja előtt, 2,13; vö. Ef 2,14. Diadalmasan vezeti őket Uruk és Királyuk, újra összegyűlnek majd országukban.