A MA! IGESZAKASZBAN feltáruló kép nagy volumenű - valóban univerzális, mert felöleli a teljes emberiséget. A képben nincsen semmi szűk vagy kizárólagos. Az Üdvözítő Isten hozzáállása ez a bűnös, lázadó emberiséghez. „Azt akarja (kívánja), hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére (megismerésére) eljusson" (4. v.). Krisztus kereszten bemutatott végtelen áldozata olyan üdvösséget hozott létre, amely az elbukott faj minden egyes emberének képes megfelelni, és a kegyelmes és szerető Üdvözítő Isten határozottan kívánja minden ember üdvösségét; de természetesen az elfogadás személyes felelőssége mindenkire magára hárul. Kimondhatatlanul áldottak azok, akik már hittel válaszoltak az üdvösség és az élet üzenetére!
Az engesztelés korlátlan voltát a 6. vers hangsúlyozza, ahol arról a világos igazságról olvasunk, hogy Krisztus Jézus „adta önmagát váltságul mindenekért" - Aki az egyetlen és kizárólagos közbenjáró Isten és emberek között.
Két dolog kiemelkedik az előttünk lévő átfogó képből: egyrészt az emberi faj univerzális volta, másrészt pedig Isten egyedülálló volta - minden emberről van szó, de egyetlen Istenről. Az emberi faj nyüzsgő milliói az egyetlen Mindenható Isten mellé vannak rendelve, és ebben az összefüggésben - milyen megnyugtató megismerni az Üdvözítő Istent. És ahogy Isten egy isteni Közbenjáró, aki Ember voltán keresztül és engesztelő halálával képes megbékíteni a bűnbánó, hívő embereket Istennel igazságos úton, minthogy maga fizette meg a váltságdíjat mindenkiért.
Nos, mivel a háttérben ott van Isten kegyelmének evangéliumában az univerzális hívás az egész emberiség felé, az 1. és 2. versben figyelmeztet, hogy tartsanak könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket, hálaadásokat „minden emberért" (különösen pedig azokért, akik uralmi és hatalmi helyzetben vannak). Magatartásunk tehát legyen könyörületes és érdeklődő embertársaink iránt, visszatükrözve így kegyelmes Istenünk evangéliumának szellemét. Akkor tehát ma bővítsük ki imánk hatókörét annyira, hogy magában foglaljon „minden embert"!