JAKAB EBBEN a fejezetben részletesen kifejti az 1,19 figyelmeztetését, hogy „legyen minden ember késedelmes a szólásra". A nyelv megfékezésével foglalkozik. Miközben a nyelv nagy kincs, ugyanakkor nagy felelősség, mert számolnunk kell annak jövőbeli megítélésével, hogy hogyan használtuk. Nagy kiváltság ilyen taggal rendelkezni, de nagy felelősséget is jelent.
A témát figyelmeztetéssel vezeti be az ellen a meggondolatlan kívánság ellen, hogy tanítók akarjanak lenni, akik munkájukat főleg a nyelv használatán keresztül végzik. Amikor Jakab azt írja, hogy „ne legyetek", szó szerint: „ne váljatok", ez szenvedélyes vágyat jelez erre a megtiszteltetésre, érezve azt a fontosságot, ami ezzel a pozícióval jár, még akkor is, ha ezt az Úr helytelenítette (Mt 23,7-12).
Három okot ad meg arra, hogy miért ne törekedjenek előkelő helyre. (I.) Az a szó, hogy „sokan" (1. v.), hangsúlyos, mintha azt sugallná, hogy máris túl sokan voltak. (II.) Mi tanítók, mint osztály - mondja Jakab önmagát is beleértve - alaposabb vizsgálatnak leszünk alávetve Krisztus ítélőszékénél (Mt 12,36). (III.) Mi mindnyájan, köztük a tanítók is, hajlamosak vagyunk arra, hogy megbotránkoztassunk másokat. A nyelv a test legnehezebben korlátozható tagja. Három képet mutat be a nyelv hatalmáról. Az első kettő, a zabla és a kormánylapát, pozitív hatalmát jelzi, mivel lehetővé teszi az irányítást. A zablát a ló szájába teszik: az állat kénytelen engedelmeskedni - ez nagy feladat egy kicsiny tárgynak. Így ellenőrzi a nyelv az ember testét, járását, cselekedeteit és gondolkodását. A második kép, a kormánylapát, amely bár kicsi, irányítja a nagy hajót, még akkor is, ha külső erők, pl. viharos szelek befolyásolják. A nyelv ártalmas hatása látható a tűz pusztításában. A 6. versben Jakab a nyelvet szikrához hasonlítja, amely a gonoszság hatalmas világát idézheti elő testünk tagjai között. A nyelv rossz használata, egy rossz szó, amelyet önkéntelenül kimondtunk, veszekedést indíthat el hadonászó öklökkel.
A nyelv lángba borítja az életet - az élet teljes köre a születéssel indult el. Micsoda nagy szerencsétlenséget idéz elő a nyelvnek egyetlen kis botlása! A nyelvet a pokol borítja lángba - az ördög és angyalai ösztökélik mindezt a pusztítást. Micsoda egy ártalmas kis tag a nyelv! Fordítsunk nagy gondot arra, hogy hogyan a használjuk nyelvünket!