„És az történt, hogy valahányszor Mózes fölemelte kezét, Izráel volt az erősebb, amikor pedig leeresztette kezét, Amálék volt erősebb." 2Mózes 17,11
Izráel harcban állt Amálék seregével. Mózes fenn állt a dombtetőn, ahonnét át tudta tekinteni az egész harcmezőt. Az ő kezeinek helyzete döntött a győzelem vagy vereség között. A fölemelt kéz visszaszorította Amáléket. A leeresztett kéz visszaverte Izráelt.
A fölemelt kezű Mózes az értünk közbenjáró Úr Jézust jelképezi, Aki együttérzéssel és szeretettel emeli föl értünk kezét. Az Ő közbenjáró könyörgése által teljes a mi üdvösségünk. De a mózesi példa ezentúl már nem érvényes, mert a mi Közbenjárónk keze sohasem hanyatlik le. Ő sohasem fárad úgy el, hogy emberi segítségre lenne szorulva. Mindörökké él, hogy értünk közbenjárjon.
A fölemelt kéz jelképezi a mi hűséges közbenjáró könyörgéseinket azokért a hívőkért, akik szellemi küzdelemben harcolnak szerte a világon a missziói mezőkön. Ha hanyagok vagyunk az imaszolgálatban, akkor az ellenség felülkerekedik.
Egy misszionárius, útitársaival együtt egy szafári alkalmából kénytelen volt az éjszakát olyan helyen tölteni, ahol a környéken sok volt a rabló. Az Úr oltalmába ajánlották magukat, és úgy tértek nyugovóra. Hónapokkal később az egyik rablóvezér kórházba került, és ott fölismerte a misszionáriust. „Megpróbáltunk benneteket kirabolni azon az éjszakán, ott kint a szabad mezőn - mondta -, de visszariadtunk a huszonhét katonátoktól."
Amikor a misszionárius ezt később körlevélben megírta a honi gyülekezetnek, az egyik hívő visszaemlékezett arra, hogy: „Azon az éjszakán imaközösséget tartottunk, amelyen éppen huszonheten voltunk jelen."
Urunk, ha minket térdelni látsz
könyörögve az imádság helyén,
megfordítod az ütközet sorsát,
mert Téged kérünk a győzelemért!
Az igazság zászlaját lengeted,
amely előtt meghátrál a Sátán,
ujjongássá válik kiáltásunk
a Te áldó segítséged láttán.
Taníts meg buzgón imádkozni,
és egymásért áldozatot hozni!
Ebben a történetben van még egy másik fölismerés. Az Úr megígérte, hogy harca lesz Amálékkel nemzedékről nemzedékre. Amálék a test képe. A keresztyén embernek szakadatlan harcot kell folytatnia a test ellen. Az imádság ebben az egyik legfontosabb fegyvere. A győzelem és vereség sokszor aszerint változik, amilyen hűséges imaéletünk.