Ha te is úgy gondolod, hogy a sofőrök hihetetlen kifogásokkal képesek előrukkolni, csakhogy megússzák a büntetést, meg kellene nézned, milyen történetek kerülnek a biztosítótársaságok baleseti bejelentő papírjaira. Nemrég a Toronto Sun nevű újság megjelentetett párat ezek közül a tényleges bejelentések közül:
„Egy gyalogos nekem jött, és a kocsim alá került".
„Megpróbáltam leütni egy legyet, és így a telefonpóznának hajtottam."
„Már negyven éve vezettem, amikor elaludtam a kormánynál, és karamboloztam."
„Egész nap növényeket vásároltam, és hazafelé tartottam. Ahogy egy kereszteződéshez értem, kinőtt egy sövény, és zavart a kilátásban. Nem láttam a másik autót."
„A gyalogosnak fogalma sem volt róla, merre menjen, így elütöttem."
„A telefonpózna gyorsan közeledett. Megpróbáltam kitérni az útjából, de beleütközött a kocsi elejébe."
„Hazaérve nem a megfelelő házhoz hajtottam be, és nekimentem egy fának, ami nekem nincs."
„A fickóval tele volt az út. Többször is kikerültem, mielőtt elütöttem."
„Az autómmal törvényesen leparkoltam, amikor az beletolatott a másik járműbe.
„Előtűnt a semmiből egy láthatatlan autó, nekiment az enyémnek, aztán eltűnt."
„A baleset közvetett okozója egy kis autóban ülő kis fickó volt, akinek nagy volt a szája."
A legtöbben elszúrunk dolgokat az életünkben, és mi is elég béna kifogásokkal állunk elő. A Biblia azonban azt mondja az 1Ján 1,9-ben: „Ha megvalljuk bűneinket, [Isten] hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket, és megtisztítson minket minden hamisságtól..." Ez egy elképesztő ígéret.
De van feltétele: „Ha megvalljuk bűneinket..." A megvallás egy olyan szóból származik, ami azt jelenti, hogy „ugyanannak nevezni". Vagyis amikor vétkezünk, nem kell kifogásokat keresnünk, vagy másokat vádolnunk, vagy megpróbálni kibújni alóla. Csak annyit kell mondanunk: „Istenem, ez bűn volt. Te bűnnek nevezed, én is bűnnek nevezem, és ennyi. Kérlek, bocsáss meg nekem!"
Azt mondják, az egyetlen bűn, amit Isten nem bocsát meg, az a bűn, amit soha nem vallunk meg. Ahányszor rossz irányba fordulunk, vagy lesodródunk az útról, döntenünk kell. Megvalljuk a bűnünket, vagy azt kérjük Istentől, hogy nézze el? Végül is két imádság valamelyikéről van szó: „Istenem, kérlek, nézd el!" vagy „Istenem, kérlek, bocsáss meg!".