Igehely (történet): Mt 3,1-17: Keresztelő János megtérésre hív és a Jordánban keresztel
Aranymondás/kulcsige: Jn 14,6:"Jézus így válaszolt: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam."
Fő üzenet, központi igazság: A bűnöket meg kell bánni, meg lehet változni
Óracél: Ismerje Keresztelő János nevét, és tudja elmondani saját szavaival szolgálatának lényegét
1. Átvezetés, dalismétlés:
Hangulatkeltő játék:
2. Dicsőítés – énektanítás:
3. Ima:
4. Igevers-kincsgyűjtés:
5. A bibliai-igazság beültetése, történet:
Történet:
Mt.3. 1 Azokban a napokban megjelent Keresztelő János, és ezt hirdette Júdea pusztájában: 2 „Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa!” 3 Mert ő volt az, akiről Ézsaiás így prófétált: „Kiáltó hangja szól a pusztában: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!”* 4 Maga János teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet viselt, tápláléka pedig sáska és erdei méz volt. 5 Akkor kiment hozzá Jeruzsálem, egész Júdea és a Jordán egész környéke; 6 és amikor megvallották bűneiket, megkeresztelte őket a Jordán folyóban. 7 Amikor pedig látta, hogy a farizeusok és szadduceusok közül sokan jönnek megkeresztelkedni, így szólt hozzájuk: „Viperák fajzata! Ki figyelmeztetett titeket, hogy meneküljetek az eljövendő harag elől? 8 Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöt, 9 és ne gondoljátok, hogy ezt mondhatjátok magatokban: A mi atyánk Ábrahám! Mert mondom nektek, hogy az Isten ezekből a kövekből is tud fiakat támasztani Ábrahámnak. 10 A fejsze pedig ott van már a fák gyökerén: ezért minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágatik, és tűzre vettetik. 11 Én vízzel keresztellek titeket, hogy megtérjetek, de aki utánam jön, erősebb nálam: arra sem vagyok méltó, hogy a saruját vigyem. Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket. 12 Kezében szórólapát van, és megtisztítja szérűjét: a gabonáját csűrbe takarítja, a pelyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel.” 13 Akkor eljött Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy keresztelje meg őt. 14 János azonban megpróbálta visszatartani őt, és ezt mondta: „Nekem volna szükségem arra, hogy megkeresztelj, és te jössz hozzám?” 15 Jézus így válaszolt: „Engedj most, mert az illik hozzánk, hogy így töltsünk be minden igazságot.” Akkor engedett neki. 16 Amikor pedig Jézus megkeresztelkedett, azonnal kijött a vízből, és íme, megnyílt a menny, és látta, hogy Isten Lelke galamb formájában aláereszkedik, és őreá száll. 17 És hang hallatszott a mennyből: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm.”
* Ézs.40. 3 Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Készítsetek egyenes utat a kietlenben Istenünknek!
Jegyzetek:
- Ki volt Keresztelő János? (Jézus unokatestvére, Zakariás pap és Erzsébet gyereke)
- Miről beszélt az embereknek? Mit jelent a bűnökből való megtérés? Miért kellett a Jordánba bemerítkezniük? (A zsidó gondolkodásban a vízbe való teljes alámerüléssel kifejezték, hogy ők megtérnek a bűneikből, és a bemerítéssel meg is tisztulnak azokból)
- Mit jelent az, hogy "elközelített a mennyek országa"?
- Kik voltak a farizeusok? Kik voltak a szadduceusok?
- Mit mondott nekik Keresztelő János és miért? (Meg kell változzon az életük)
- Jézus is elment és bemerítkezett. Ő miért tette?
- mindenben hasonló akart lenni hozzánk. Az Isten Fia azért akarta, hogy megkereszteljék, hogy így tartsa meg, „töltse be” a törvényt, az igazságot. Jézus ugyanis, mint minden zsidó férfi, „törvény alatt lett”, hogy a „törvény fia” (Bar-Mitsva) legyen. Ez „illett” hozzá, azaz számára mind kötelesség, mind szükség volt, hogy János megkeresztelje.
- János tehát Júdea pusztájában tartózkodott, egy rendkívül barátságtalan helyen, Zíf és Máón pusztájában, ahol Dávid is sokáig élt, amikor Saul elől menekült. János ott sáskát evett és erdei mézet. Prófétai öltözéket viselt: teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet. János „erősödött lélekben”. Ez azt jelenti, hogy a Szentlélek lakott és munkálkodott benne, ami által alkalmassá vált arra, hogy végezze azt a munkát, amire elhívatott.
- Tibérius* római császár uralkodásának tizenötödik évében lépett föl először János. Poncius Pilátus* volt akkor Júdea helytartója, Heródes Antipás* Galilea* negyedes fejedelme*, testvére, Fülöp* Iturea* és Trakhónitisz* negyedes fejedelme, Lüszániász pedig Abiléné* negyedes fejedelme. Jeruzsálemben egymás után Annás és veje, Kajafás voltak a főpapok*.
- Júdea pusztájában történt, hogy János először hirdette az embereknek, akik hozzá mentek, Isten igéjét, melyet a Szentlélek jelentett ki neki. Õ akkor harminc éves volt, kb. fél évvel idősebb Jézusnál (lásd Lk 1,36).
- Prédikációja így hangzott: „Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa!” Ézsaiás próféciáját idézte (Ézs 40,3), nem szó szerint: „Ézs.40. 3 Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Készítsetek egyenes utat a kietlenben Istenünknek! 4 Emelkedjék föl minden völgy, süllyedjen le minden hegy és halom, legyen az egyenetlen egyenessé és a dombvidék síksággá!
- János igehirdetése tehát három részből állt:
- 1. Az embereknek meg kell térniük, mert elközelített a mennyek országa. Ezt az mutatja, hogy az ország Királya hamarosan megjelenik. Ez a prófécia – János által, aki az utolsó próféta, Krisztus eljövetele előtt! – tehát annak a megjövendölése, hogy a Messiás hamarosan eljön. Ez sokaknak szólt.
- 2. János magáról beszél, amikor Ézsaiás szavait idézi: „Kiáltó hangja szól a pusztában”. Õ az, akiről Ézsaiás jövendölt. Neki, mint a nagy Király hírnökének, előfutárának a feladata, hogy parancsot adjon a népnek (Mal 3,23; a Károli Bibliában Mal 4,5; Az ortodox zsidóknál ezért még mindig van az asztal mellett egy üres szék Illés számára).
- 3. A parancs az, hogy a nép készítse el az utat a Király számára. Ezt tették az emberek a régi időkben: az utak rosszak voltak, hepehupásak, tele gödrökkel. Ha a király látogatóba jött, a népnek a gödröket föl kellett tölteni, a hepehupás részeket el kellett egyengetni; a görbe utakat kiegyenesíteni. A király akkor kellemetlenség nélkül és gyorsan végigutazhatott az országon. Így kell a zsidóknak is elkészíteni a szívüket, hogy a Királyt akadálytalanul fogadhassák.
- 4. „Meglátja minden halandó az Isten szabadítását.” Ez nagyszerű hír, mely azt tartalmazza, hogy a szabadításban nemcsak a zsidók részesülnek, hanem más népek is.
- János „a megtérés keresztségét”* hirdette „a bűnök bocsánatára”. Azaz megtérésre szólította fel az embereket. Lemoshatták bűneiket. Ennek a jeléül keresztelte meg a megtérteket a Jordánban. Nem a törvény hagyományai, mint pl. a szombat megtartása, a kötelező áldozatok stb. munkálják az üdvösséget, hanem a bűn őszinte megvallása! Csak ez által lesz hely a szabadítás számára,melyet az eljövendő Üdvözítő fog hozni.
- Keresztség – Az Ószövetségben nincs szó a keresztségről. De mégis előfordult, hogy a prozelitákat (pogányok, akik át akartak térni a zsidó vallásra, zsidósághoz csatlakozók) a körülmetélésük után megkeresztelték, hogy tudassák, most megtisztultak korábbi, pogány állapotuktól. A zsidók általánosan elfogadták, hogy Krisztus, Illés is, és a próféta, ha el(vissza)jön, keresztelni fog, hogy a tisztátalan világot megtisztítsa. Ezért a papok és léviták Keresztelő Jánoshoz intézett kérdése (Jn 1,19kk). A keresztség a vízbe való alámerítéssel történt, mely a meghalásnak egyetemesen használt jelképe, éppúgy, mint a vízből való felemelkedés az új életre kelésnek. Ilyen értelemben írja Pál apostol a rómabelieknek: „A keresztség által ugyanis eltemettettünk vele a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy mi is új életben járjunk.” (Róm 6,4)
- Farizeus: középosztálybeli, tanítók, az ÓSZ könyvek mellett a hagyományoknak is tekintélyt adtak, beképzeltek, önelégültek
- Szadduceus: arisztokraták, Szanhedrin tagjai, Nem hittek: feltámadásban, angyalokban, örökéletben, nem engedelmeskedtek mindenben Istennek, beképzeltek, önelégültek
- Megtérés:
- A megtérés megfordulást, teljes fordulatot jelent (180o). A bűn uralma alatt levő eddigi élettől Istenhez fordulni. Mondhatjuk úgy is, hogy a tévútról a jó útra lépni. A jó út pedig az Úrhoz vezet. A bűn felismerése, majd a nyomában járó bűnbánat az első lépés a megtérés útján. Ezt követi a bűnbocsánat őszinte kérése. A keresztség a bűnbocsánat jele. János a kor szokásának megfelelően, a folyóban állva víz alá merítette a megtérőt. Az alámerítkezés azt jelentette: meghalt a régi bűnös életének. A vízből való kikelés pedig a bűnöktől való megtisztulást, az új életet jelentette.
Mit jelent napjainkban a megtérés? Miből és miért kellene megtérni? Kinek kellene megtérni? (visszautalhatunk Jézus megkísértésére, hogy ez a világ az ördög uralma alatt van, és ő arra hív minket, hogy a sátán királyságából átmenjünk az Isten királyságába, mert közbülső hatalom nincs) Az aranymondás kapcsán beszélgessünk arról, hogy van-e olyan gyerek, olyan felnőtt, akinek nincsen egy bűne sem?
Comments