Igehely (történet): Mária a sírnál - Jézus feltámadása Jn 20.11-18; Mt 28.1-10
Aranymondás/kulcsige: Mk.16. 15 Ezután így szólt hozzájuk: „Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. 16 Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik.
Óracél: Lássák meg, hogy Jézus a nőket is megbízta az evangélium hirdetésével.
Fő üzenet, központi igazság: A te számodra is van Jézustól jövő feladatod!
Üzenet/téma:
1. Átvezetés, dalismétlés:
Hangulatkeltő játék:
2. Dicsőítés – énektanítás: Ez a Húsvét
3. Ima:
4. Igevers-kincsgyűjtés:
5. A bibliai-igazság beültetése, történet:
Történet:
Jézus megjelenik a magdalai Máriának Jn.20. 11 Mária pedig a sírbolton kívül állt és sírt. Amint ott sírt, behajolt a sírboltba, 12 és látta, hogy két angyal ül ott fehérben, ahol előbb Jézus teste feküdt; az egyik fejtől, a másik meg lábtól. 13 Azok így szóltak hozzá: „Asszony, miért sírsz?” Ő ezt felelte nekik: „Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették.” 14 Amikor ezt mondta, hátrafordult, és látta, hogy Jézus ott áll, de nem ismerte fel, hogy Jézus az. 15 Jézus így szólt hozzá: „Asszony, miért sírsz? Kit keresel?” Ő azt gondolta, hogy a kertész az, ezért így szólt hozzá: „Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem, hova tetted, és én elhozom.” 16 Jézus nevén szólította: „Mária!” Az megfordult, és így szólt hozzá héberül: „Rabbuni!” - ami azt jelenti: Mester. 17 Jézus ezt mondta neki: „Ne érints engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj az én testvéreimhez, és mondd meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz, és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.” 18 Elment a magdalai Mária, és hírül adta a tanítványoknak: „Láttam az Urat!”, és hogy ezeket mondta neki.
Jézus feltámadása Mt.28. 1 Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. 2 És íme, nagy földrengés volt, az Úr angyala leszállt a mennyből, odament, elhengerítette a követ, és leült rá. 3 Tekintete olyan volt, mint a villámlás, és ruhája fehér, mint a hó. 4 Az őrök a tőle való félelem miatt megrettentek, és szinte holtra váltak. 5 Az asszonyokat pedig így szólította meg az angyal: „Ti ne féljetek! Mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. 6 Nincsen itt, mert feltámadt, amint megmondta. Jöjjetek, nézzétek meg azt a helyet, ahol feküdt. 7 És menjetek el gyorsan, mondjátok meg a tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül, és előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt. Íme, megmondtam nektek!” 8 Az asszonyok gyorsan eltávoztak a sírtól, félelemmel és nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt tanítványainak. 9 És íme, Jézus szembejött velük, és ezt mondta: „Legyetek üdvözölve!” Ők pedig odamentek hozzá, megragadták a lábát, és leborultak előtte. 10 Ekkor Jézus így szólt hozzájuk: „Ne féljetek: menjetek el, adjátok hírül atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem.”
Vázlat:
- vasárnap reggel
- Mária Magdolna (Magdaléna)
- Mária + Johanna + Salómé
- kő elhengerítve
- Mária Magdolna elmegy
- 2 angyal a sírban
- „Miért keresitek a holtak között az élőt?”
- útközben találkoznak Jézussal
- „Adjátok hírül atyámfiainak”
- Péter + János
- Mária Magdolna: „Rabbuni!” = Mesterem!
- a tanítványok nem hisznek
Az Úr angyala leszállt a mennyből, és elhengerítette a nagy követ Jézus sírjáról. Az őrök a városba menekültek, ahol jelentették a fő- papoknak, mi történt. A nagytanács lefizette őket, hogy elterjesszék a hírt: a tanítványok lopták el Jézus testét.
Bevezetés: A történések pontos sorrendjét nem ismerjük. Itt a leglogikusabb eseménysort írjuk le röviden. Ám továbbra is probléma marad: vajon az Úr Jézus Mária Magdolnával találkozott-e előbb vagy a többi asszonnyal.
Történet: A sabbat elmúltával (azaz szombat este 6 után) a Galileából jött asszonyok Jézus testének bebalzsamozására készültek. Korán reggel indultak a sírhoz (Mária Magdolna és Mária, a kis Jakab anyja; valamint Johanna, Kuzának, Heródes Antipas gondviselőjének felesége (vö. Lk 8,3); és Salómé, Jakab és János anyja van említve). Útközben tanakodtak: „Ki hengeríti el nekünk a követ a sírbolt bejáratáról?” De meglepetve látták, hogy a kő el van hengerítve a sírról. Mária Magdaléna visszasietett a városba, hogy elmondja Péternek és Jánosnak, ami történt. „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették!” Péter és János a sírhoz siettek. Közben az asszonyok bementek a sírba, és megláttak ott két angyalt. Egyikük így szólt: „Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt. Íme, ez az a hely, ahova őt tették. Emlékezzetek vissza, hogyan beszélt nektek, amikor még Galileában volt: az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia, és megfeszíttetnie, és a harmadik napon feltámadnia. De menjetek el, mondjátok meg a tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába: ott meglátjátok Őt, amint megmondta nektek.” Az asszonyok félve és egyben reménykedve siettek vissza a városba. Az úton maga az Úr Jézus lépett oda* hozzájuk: „Legyetek üdvözölve!” – mondta. Az asszonyok leborultak előtte, mire az Úr is a tanítványokhoz küldte őket. A városban elmondták a tanítványoknak, ami történt. A tanítványok nem hittek a bolond asszonyi beszédnek. Közben Péter és János odaértek a sírhoz. János előbb érkezett, és a sírba benézve látta a lepedőket, amikbe Jézus testét csavarták, de nem lépett be a sírba. Péter azonnal bement. Õ is látta a lepleket szépen összehajtva; az a kendő, amibe Jézus fejét burkolták, külön hevert összehajtva. Péter ezen meglepődött. Ha Jézust ellopták volna, ahogy Mária Magdolna vélte, nem maradt volna ilyen szép rend a sírban. János is belépett, „és látott”. Eszébe jutottak Jézus szavai, hogy a harmadik napon feltámad, „és hitt”. Ezalatt Mária Magdolna újra kiért a temetőbe. Sírva állt a nyitott sír mellett. Lehajolt, hogy benézzen, és látta a két angyalt fénylő fehér ruhában. Az angyalok így szóltak hozzá: „Asszony, miért sírsz?” „Mert elvitték az én Uramat, és nem tudom, hova tették” – hangzott Mária válasza. Majd elfordult a sírtól, és egy férfit látott maga előtt. Nem tudta, hogy Jézus az, a kertészre gondolt. Csak mikor Jézus a nevén szólította: „Mária!”, ismerte fel a Mestert. Jézus így beszélt hozzá: „Ne érints engem, mert még nem mentem fel az Atyához, hanem menj az én testvéreimhez, és mondd meg nekik: Felmegyek az én Atyámhoz, és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.” Mária valósággal röpült a tanítványokhoz, hogy elmondja, látta az Urat, és beszélt vele! Ők azonban – János kivételével – még mindig nem hittek.
Jegyzetek:
Jézus lépett oda– Aztán egyszer csak eltűnt. Jézus a feltámadást követően részben már megdicsőített, isteni testtel jelent meg. Az emberi test tulajdonságai még jellemzőek voltak rá, de nem volt többé alávetve a földi természet törvényeinek.
Jézussal találkozni– Mi már nem olyan módon találkozunk vele, mint feltámadása után az akkor élt emberek. Ez ma lelkiképpen, hitben történik a Bibliát olvasva, igehirdetést hallgatva, imádságos közösségben... „Őt szeretitek, pedig nem láttátok, őbenne hisztek, bár most sem látjátok, és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek, mert elértétek hitetek célját, lelketek üdvösségét.” – írja Péter apostol (1Pt 1,8–9).
Comments