Igehely (történet): Salamon bölcs ítélete 1Kir 3
Aranymondás: Péld 9,10 A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet.
Óracél: Értsék meg, hogy a Biblia mit ért bölcsesség alatt, és hogyan lehet szert tenni rá.
Központi üzenet: Kérj te is bölcsességet az Úrtól!
Éneklés:
Előzmények: Dávid legidősebb fia, Adónijjá trónkövetelőként lépett fel, de Dávid Salamont tette királlyá, mielőtt meghalt. Salamon leszámolt Adónijjával, Ebjátárral, Jóábbal és Simeivel. Ezáltal megerősödött királysága.
Bibliai történet: 1Kir 3 Salamon bölcs ítélete
Izráel az őt körülvevő népek szemében is nagy és fontos nemzetté nőtte ki magát. Ez abból a tényből is látszik, hogy Egyiptom fáraója leányát Salamonhoz, Izráel új királyához adta. E házasság jó példája egy politikai fejedelmi házasságnak, amiből olyan sok volt az évszázadok során. Sógorává válni egy ilyen nagy uralkodónak, mint az egyiptomi fáraó, a két nép közötti barátsági szerződés záróakkordja. Ilyennek tekinthetjük a hétszáz pogány főrangú feleséggel (1Kir 11,1–3) kötött „házasságot” is.
Az, hogy Salamon pogány asszonnyal kötött házasságot, nem Isten törvénye szerint való volt (lásd 2Móz 34,16; 5Móz 7,3 – bár ott csak kánaáni lakosok feleségeiről volt szó, és nem egyiptomi nőkről). Amikor Salamon később a pogány asszonyok bálványait kezdte tisztelni, nincs szó egyiptomi bálványokról. Ez jelentheti azt, hogy a fáraó leánya áttért Izráel Istenének imádatára, és nem szolgálta tovább az egyiptomi bálványokat, mikor Salamon első felesége lett.
Salamonnak nagy építkezési tervei voltak. Új palotát akart építeni, majd templomot az Úrnak, amire Dávid már sok építőanyagot összegyűjtött. Ugyanakkor a Jeruzsálemet körülvevő falat is fel kellett újítani, és ki kellett szélesíteni.
A templom építése már nagyon szükségszerűvé vált. Salamon és a nép az úgynevezett áldozóhalmokon áldoztak, ami nem egyezett Isten rendelésével. A 3Móz 17,3–4-ben hangsúlyt kap, hogy egyedül a kijelentés sátra az áldozati hely, és hogy csak a papok mutathatnak be áldozatot. Az Úr megengedte, hogy ettől eltérjenek, de soha nem hagyta ezt jóvá. Ábrahám, Izsák és Jákób szintén építettek oltárt, és áldoztak különböző helyeken, de ez még jóval az istentiszteleti rend megalkotása előtt volt. Bár Gedeon maga kapott utasítást az Úrtól, hogy menjen Ofrán kívül a hegyekbe, építsen oltárt az Úrnak, és áldozzon rajta. De az egy különleges időszak volt, amikor istentiszteletet ritkán lehetett tartani a szövetség sátrában (lásd Bírák 6,26).
Dávid és Salamon idejében két hely volt, ahol Isten jóváhagyásával áldozatot lehetett bemutatni: Gibeón, ahol a régi szövetségi sátor állt, és Jeruzsálem. A halmokon való áldozat tehát nem volt szükséges. Ahogy tudjuk, Dávid ezt sosem tette meg.
Salamon mutatott be áldozatot a halmokon. Mégis szerette az Urat, és betartotta azokat a törvényeket és szabályokat, amiket Dávid ráhagyott.
Salamon egy nap a közeli Gibeón városába ment. Ez a léviták városa volt, ahol a régi szövetség sátra is állt, és egy égőáldozati oltár, amit még a Sínai-hegynél készítettek. Salamon nagy áldozatot akart bemutatni, ezért választotta ki ezt a fő áldozati helyet. Ezer állatot mutatott be égőáldozatként a régi oltáron. Az áldozatok számából könnyű belátni, hogy ez az áldozati ünnep több napon át tartott. Salamon Gibeónban szállt meg.
1Kir 3. 5 Akkor éjjel megjelent Gibeónban az Úr Salamonnak álmában, és ezt mondta Isten: Kérj valamit, én megadom neked!
Nehéz kérés ez*, ami már sok kedélyt megmozgatott. Ha olyan fiatal vagy, mint Salamon, akkor nagyon is érthető, hogy először a jólétre, egészségre gondolsz, egyszóval arra, amit ez az élet ajánl.
1Kir 3. 6 Salamon ezt felelte: Te nagy szeretettel bántál szolgáddal, Dáviddal, az én apámmal, ahogyan ő is hűségesen, igazán és egyenes szívvel élt előtted. Ezt a nagy szeretetet megtartottad iránta, és fiút adtál neki, aki a trónján ül ma is.
Salamon válasza megérdemli, hogy közelebbről megvizsgáljuk:
- Salamon emlékeztette az Urat, hogy Ő nagy szeretettel* bánt apjával, Dáviddal. Salamon tisztában volt vele, hogy Dávid fiaként és trónjának örököseként egyedül Isten kegyelméből király. Nélküle szó sem lehetne Dávid dinasztiájáról.
- Salamon tisztelettel beszélt apjáról, aki hűségesen, igaz és egyenes szívvel élt Isten előtt. Salamon nem gondolt arra a bűnre, amit apja elkövetett. Egyedül Dávid életének vezérfonalát látta: az ő istenfélelmét.
1Kir 3. 7 És most Uram, Istenem, te királlyá tetted szolgádat az én apám, Dávid után. De én még egészen fiatal vagyok, nem értek a kormányzáshoz. 8 És a te szolgád választott néped között van, amely olyan nagy nép, hogy nem lehet számba venni; nem számlálható meg a sokasága miatt.
- Magát nem tartotta sokra Salamon, annak ellenére, hogy főpapokat nevezett már ki. Érezte, hogy „még egészen fiatal”, tapasztalatlan, nehéz számára Isten hatalmas népének helyes kormányzása.
1Kir 3. 9 Adj azért szolgádnak engedelmes szívet, hogy tudja kormányozni népedet, különbséget téve a jó és a rossz között, különben ki tudná kormányozni a te nagy népedet?!
- Salamon tudta azt is, hogy tisztsége betöltéséhez bölcsességre van szüksége. Ez az, ami neki hiányzik. Ezért kért „engedelmes szívet”, hogy tudja kormányozni Isten népét, „különbséget téve a jó és a rossz között”. Az „engedelmes szív” többet jelent puszta államigazgatási tudománynál és törvények ismereténél. Ez a jó és a rossz helyes felismerése, igazságszeretet és igazságérzet, s jól megfontolt uralkodó szerepben való fellépés. A bölcsesség kezdete, amit Salamonnál is találunk, „az Úr félelme” (Péld 9,10).
Salamon kérése tetszett az Úrnak, ami válaszából is egyértelmű.
1Kir 3. 11 Azért ezt mondta neki Isten: Mivel ezt kérted, és nem kértél magadnak hosszú életet, nem kértél gazdagságot, és nem kérted ellenségeid életét, hanem értelmet kértél, hogy nekem engedelmeskedve tudj kormányozni, 12 ezért teljesítem kérésedet: olyan bölcs és értelmes szívet adok neked, hogy hozzád fogható nem volt előtted, és nem támad utánad sem. 13 Sőt azt is megadom neked, amit nem kértél: olyan gazdagságot és dicsőséget is adok egész életedben, hogy nem lesz hozzád fogható senki a királyok között. 14 Ha az én utaimon jársz, és megtartod rendelkezéseimet és parancsaimat, ahogyan apád, Dávid tette, akkor hosszú életet adok neked.
Salamon ezután felébredt, s rájött, hogy különleges álma volt. Jeruzsálembe visszatérve ismét áldozatot mutatott be, az égőáldozat mellett békeáldozatot is, amivel megköszönte Istennek az ígéretét. Salamon megosztotta háláját szolgáival is: ünnepi lakomát rendezett számukra.
1Kir 3. 16 Abban az időben két parázna nő jelent meg a királynál, és megálltak előtte. 17 Az egyik nő ezt mondta: Kérlek, uram, én ezzel a nővel egy házban lakom, és én ott szültem nála abban a házban. 18 Három nappal azután, hogy szültem, ez a nő is szült. Csak magunk voltunk a házban, nem volt velünk senki idegen; kettőnkön kívül senki sem volt a házban. 19 De egy éjjel meghalt ennek a nőnek a fia, mert ráfeküdt. 20 És fölkelt éjfélkor, elvette mellőlem a fiamat, amíg szolgálólányod aludt, és a keblére fektette, az ő halott fiát pedig az én keblemre fektette. 21 Amikor reggel felkeltem, hogy megszoptassam a fiamat, láttam, hogy halott. De amikor reggel jól megnéztem, kitűnt, hogy nem az a fiú volt, akit én szültem. 22 Ekkor a másik nő ezt mondta: Nem úgy van! Az én fiam él, a te fiad az, aki meghalt. Amaz viszont ezt mondta: Nem igaz! A te fiad halt meg, és az én fiam az, aki él! Így vitatkoztak a király előtt. 23 Akkor ezt mondta a király: Ez azt állítja: az én fiam él, a te fiad halt meg. Amaz meg ezt mondja: nem igaz; a te fiad halt meg, és az én fiam az, aki él. 24 Azért ezt mondta a király: Hozzatok ide egy kardot. Oda is hoztak egy kardot a királynak. 25 A király ezt parancsolta: Vágjátok ketté az élő gyermeket, és adjátok oda egyik felét az egyiknek, másik felét a másiknak! 26 Ekkor azt mondta az élő gyermek anyja a királynak, mivel megesett a szíve a fián: Kérlek, uram, adjátok neki inkább az élő gyermeket, csak meg ne öljétek! A másik azonban ezt mondta: Ne legyen se az enyém, se a tiéd, vágjátok ketté! 27 Ekkor megszólalt a király, és ezt mondta: Adjátok annak az élő gyermeket, és ne öljétek meg, mert ő az anyja! 28 Egész Izráel meghallotta ezt az ítéletet, amelyet a király hozott, és félelemmel tekintettek a királyra, mert látták, hogy isteni bölcsesség van benne, és így szolgáltat igazságot.
Salamon nemcsak az ítéletek terén volt bölcs, amiről az 1Kir 5,9–14-ből tudhatunk meg többet.
Az élet minden területére kiterjedő bölcsessége nagyobb volt, mint a kelet valamennyi bölcséé, mint az egyiptomiak minden bölcsessége. Bölcsebb volt Izráel összes bölcsénél, mint pl. Étán, Hémán (lásd 1Krón 25,5) és sokan mások.
3000 példabeszédet mondott, és 1005 éneket szerzett, melyek egy része megtalálható a Példabeszédek, Prédikátor könyvében, és az Énekek Énekében. Beszélt a fákról, növényekről, különböző állatokról, madarakról, csúszó-mászókról és halakról, szinte egy természetrajz könyvet állított össze. Mindennek messze földön híre ment, jöttek is hallgatni minden nép közül Salamon bölcsességét.
Beszélgetés / játék: Kik a történet szereplői? Milyen ügyben mennek a király elé? Hogyan tesz igazságot köztük Salamon király?
Alkalmazás: Mit mondtál volna Salamon helyében?
Az ítéletet hallva a nép látta, hogy isteni bölcsesség van Salamonban. Beszélgessük arról, hogy mit jelent a bölcsesség szó ma és mit jelentett az ókori Izraelben.
Bölcsesség = életbölcsesség, tudom, hogy mit kell tennem, mi a következő lépés
Beszélgessünk arról, hogy Isten milyen módon ad nekünk ma bölcsességet.
Jegyzetek:
Egy öreg cseroki indiánfőnök az unokájával ült a pislákoló tűz előtt. A fiú megszegett egy törzsi tilalmat, és a nagyapa segíteni akart neki, hogy megértse tettének súlyát. - Valószínű két farkasunk van odabent, egy jó és egy rossz - mondta. - Mindkettő azt követeli, hogy engedelmeskedjünk neki. - És melyik fog győzni? - kérdezte a fiú.- Az, amelyiket etetjük! - válaszolta a bölcs öreg főnök.
Jézus Krisztus minden egyes követője folyamatosan küzd. Naponként harcban állunk az önzéssel és a bűnös kívánságokkal. Mindezek feltámadnak bennünk, és hihetetlen nyomást gyakorolnak ránk, hogy meggyőzzenek bennünket. Olyanok, mint a farkaséhes koplalók és az olthatatlan szomjazók. Először csak ártalmatlan kis vágyak, de azután erőssé növekednek, végül teljesen az irányításuk alá kerülünk (Róm 6,16).
Az ellenálláshoz el kell fogadnunk, amit a Biblia a kísértés hatalmáról mond. Azt is hinnünk kell, hogy a Szent Szellem segít ellenállni a támadás erejének. De a nehéz feladat azután következik. Amikor a gonosz kívánság azt követeli, hogy tápláld, azt kell mondanunk, hogy nem, újra és újra nem. Ne feledd, amit „megeszünk", az irányít bennünket. Könnyebb ellenállni az első gonosz kívánságnak, mint kielégíteni az összes többi következőt!
„...öltsétek magatokra az Úr Jézus Krisztust; a testet pedig ne úgy gondozzátok, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne" (Róma 13,14).
Bolondság vagy bölcsesség? A kérdés egyszerűen attól függ, halogatjuk-e az engedelmességet, vagy azonnal engedelmeskedünk. Szülők vagyunk néhányan, és gyermekeink is vannak. De mennyire különbözhetnek ezek a gyermekek alkatuk tekintetében! Míg az egyik rögtön engedelmeskedik, addig a másik úgy gondolja, hogy elodázva a dolgot, végül talán nem is kell szót fogadnia. Ha ez utóbbi eset áll fenn, és te elég gyenge vagy ahhoz, hogy valóban kibúvót engedj neki, akkor a halogató tényleg bölcsen jár el, mert végül sikerül semmit sem tennie. De ha ragaszkodsz a szavadhoz, és előbb-utóbb mégiscsak engedelmeskednie kell a gyereknek, akkor az a bölcsebb, aki azonnal hozzáfog a dologhoz. Jöjj tisztába Isten akaratával! Ha Istennel alkudozni lehet, akkor nem bolondság, ha ki akarsz bújni a teljesítés alól; ha azonban Isten változhatatlan, változhatatlan akarattal, akkor légy inkább bölcs! Cselekedj most mindjárt, ne szalaszd el az alkalmas időt!
Nehéz kérés – Sokszor találkozhatunk az irodalomban, például mesékben ezzel a kéréssel. Akinek felajánlják, az gyakran rossz dolgot kíván, és saját vágyai csapdájába esik.
Nagy szeretettel – E bibliai fogalom többet jelent puszta jóságnál. Azt jelenti még, hogy „kegyelmes hajlamúnak lenni”, és „szolgálatait felajánlani”.
Hosszú élet – Salamon negyven évig uralkodott (1Kir 11,42). Nem tudjuk, mennyi idős volt, amikor trónra került, csak azt, hogy még nagyon fiatal. Tehát Salamon nem volt túl öreg, talán hatvan éves lehetett, mikor meghalt. Ebből is kitűnik, hogy nem járt mindenben Isten útján, és nem tartotta meg rendelkezéseit.
Mi a bölcsesség? ha körültekintő, gondolkozik, mielőtt cselekszik, a helyes elvek, tanácsadók, törvények és szabályok felé fordul. A bölcsesség a tapasztalat gyümölcse is. Lelki értelemben akkor bölcs valaki, ha figyelembe veszi Isten szavát, törvényeit, és aszerint él.
A "bölcsesség" arról szól, hogy hogyan alkalmazzuk az ismeretet a hozzáértéssel együtt. Az "értelem" azt jelenti, hogy ismerjük a dolgok alapvető és lényegi természetét, valamint a közöttük lévő különbséget.
Nem mindegy, honnan jön a bölcsesség!
Zsid 4. 12 Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.
Kol 2. 8 Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz alkalmazkodik.
Péld 1. 20 A bölcsesség az utcán kiált, a tereken hallatja szavát. - mintha személy lenne
Péld 3. 4 Így találsz kedvességre és jóindulatra Istennél és embereknél.
Péld 3. 5 Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!
Péld 3. 6 Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet.
Péld 3. 13 Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az az ember, aki értelmet kap. 14 Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, és nagyobb jövedelme, mint a színaranynak. 15 Drágább ez a gyöngynél, és semmi sem fogható hozzá, amiben kedved leled.
Péld 9. 10 A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet.
E „kezdet” miatt kért Salamon bölcsességet.
Jak 1. 5 Ha pedig valakinek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek, és meg is kapja.
Nem kell szégyellned magad, hogy fiatal és tapasztalatlan vagy – Elég sok olyan ifjúval lehet találkozni, akik fiatalságuk és tapasztalatlanságuk miatt szégyellik magukat. Ez nem szükségszerű. Mindenki volt fiatal, és mindenkinek át kell mennie ugyanazon a tanulási folyamaton. Még kicsi gyerekek szájából is gyakran hallhatjuk: „Majd én megcsinálom!” vagy „Tudom egyedül is!” Ha a fiatalok nem kérik mindig az idősebb és tapasztaltabb emberek segítségét, attól az még lelki fejlődésükhöz vezethet. Ha viszont tanácsot vagy segítséget kérünk, az nem szégyen, és általában az idősebbek értékelik. Lelki tekintetben a fiatalok néha jobban is értik a dolgokat, és jobban követik az Úr igéjét, mint a világban található bölcsek azt állítják.
Megköszönni Isten ígéreteit – Mennyi ígéretet köszönhetünk meg minden nap az Úrnak, amit igéjén keresztül kapunk! Különösen figyeljünk oda az Úr Jézus által adott naponkénti gondviselésre
Mt 6. 31 „Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? - vagy: Mit igyunk? - vagy: Mit öltsünk magunkra? 32 Mindezt a pogányok kérdezgetik; a ti mennyei Atyátok pedig tudja, hogy szükségetek van minderre. 33 De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. 34 Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.”
Ítélethozatal régen és ma – Jelenleg a jogi források (országunkban, más országokban ez lehet különböző) hierarchikus rendet alkotnak:
- Alkotmány - Formális törvények- Egyéb törvényalkotás – Jogtudomány - Szokásjog
Izráelben következő volt a felépítés:
- Mózes törvényei - Előző bírók ítéletei (Angliában még mindig fontos forrása a jogi dolgoknak) - „Példabeszédek”, (népi) bölcsességek, amik gyakran a magaviselet alapján döntöttek, ezeket Salamon gyűjtötte.
Comments