Ennek a nagy páskának az öröme új kilátásokkal vitte haza az embereket. Nem jelentett gondot, hogy megszabaduljanak a bálványoktól. Az Úr igazi imádatának örömét megízlelve, a nép eltávolította a bálványimádásnak azokat a ereklyéit, amelyek még megmaradtak Áház napjaitól fogva. Nemcsak a templomot tisztították meg, hanem az egész országot, és az emberek otthonai is megváltoztak.
De fenn lehet-e tartani a lendületet? Ezt kérdezhetjük, amint látjuk az Ezékiás uralma alatti lelkesedés korai kirobbanását. Valaminek az elindítása egy dolog, de annak a fenntartása már más. Gyakran középszerűségbe fulladhat, vagy ami még rosszabb, a megújulás nyomában megszokás jöhet, amint az eufória elpárolog, és az emberek újra belemerülnek a napi rutin érdektelenségébe. Ezékiás azonban mint bölcs vezető, kijelölte azokat az intézményeket, amelyekkel lehetővé tette az embereknek, hogy folytassák a templomi szolgálat támogatását. Mostani buzgóságukat kihasználva Ezékiás biztosította azokat a csatornákat, amelyeken keresztül kifejezhették jövőre vonatkozó odaadásukat. Ez magában foglalta az első zsengék, a tizedek és az önkéntes ajándékok megadását.
Ezékiásnak nemcsak a szükséges ellátmány begyűjtésére volt gondja, hanem gondoskodott azok adminisztrálásáról is. Tudva, hogy az emberek hajlamosabbak akkor adni, ha meg vannak győződve arról, hogy ajándékaikat megfelelően használják fel, az adminisztráció nagyon hatékony rendszerét hozta létre. A templomi ellátmányokat tíz megbízható ember gondozta, két felügyelő irányításával. Mások ugyanolyan állásban a papok és léviták fenntartásáról gondoskodtak. Az emberek önként adakoztak, és az adminisztrátorok hűségesen szolgáltak. Az ellátás bőséges volt, és így az Isten házának szolgálatát egyre erőteljesebben végezték.
Maga Ezékiás volt a jó példa. Amikor másokat kért, hogy adakozzanak, ő maga nagylelkűen hozzájárult a saját jövedelméből, 2Krón 31,3. Ilyen az igazi vezető: nemcsak parancsol, hanem példát mutat!
Ezékiás energiájának és hatékonyságának titka is kiderül. Amit tett az Úrért, abban "teljes szívvel járt el, és ezért szerencsés volt." 2Krón 31,21. Legyünk mi is hasonlóan céltudatos, odaszánt életű emberek, amikor hozzáfogunk ennek a napnak a feladataihoz.