NEM TUDJUK biztosan, hogy mikor és hol írta Pál a galíciai gyülekezeteknek szóló levelét. Azt is lehetetlen pontosan megmondani, hol voltak azok a gyülekezetek, amelyek ezt megkapták. Ilyen információ tehát nem tehet hozzá, sem el nem vehet semmit annak értékéből. Ami a lényeg, az maga a levél (ApCsel 15,1-31; 16,1-7; 18,23); valamint Galíciára és a galatákra történő utalások a következő igehelyeken: 1Kor 16,1-2; 2Tim 4,10 és 1Pt 1,1.
Egy korábbi „missziós" utazás folyamán az apostol valamilyen betegségen esett át, vagy erőt vett rajta valamilyen testi gyengeség, amely közvetlen oka volt annak, hogy a galatáknak hirdette az evangéliumot. A babonás bálványimádók, amilyenek ők voltak, könnyen megvethették és elutasíthatták volna őt emiatt. De Isten, Aki változtathatatlanul választja meg céljai érdekében azt, amitől mi szívesen megszabadulnánk, és cselekszi meg a nem várt dolgot, nehogy valaki azt képzelje, hogy felfedezte az Ő útjainak titkát, egy gyenge, megvetendő embert használt fel arra, hogy sokakat a sötétségből a világosságra, valamint a Sátán hatalmából Önmagához vezessen. Gyülekezeteket hozott létre, és a Szent Szellemmel, Aki mindig jelen van, hogy elvezessen minden igazságra, ezek gazdagon növekedtek.
Hamarosan azonban hamis zsidó testvérek érkeztek, bomlasztó dolgokat tanítva; azt mondták, hogy az üdvözüléshez körül kell metélkedni, és hogy Pál alacsonyabb rendű a tizenkettőhöz képest. A galaták gyorsan a hatása alá kerültek ennek a megtévesztő ámításnak, hűtlenné lettek Krisztushoz, és Pált szinte ellenségnek tekintették. Pál nem próbálta leplezni szenvedélyét; valóban haragra gerjedt. Nem kevesebb, mint az evangélium igazsága forgott kockán. Szemtől-szembe kellett küzdenie a fenyegetéssel. Megalkuvásról szó sem lehetett, különben annak az egyetlen üzenetnek a hatalma, amely kimentheti a lelkeket ennek a gonosz világnak a sodrásából, minden időkre megtört volna. Ezért született meg a levél.
Valahányszor az igazi keresztyén szabadságot a cselekedetek tanának valamilyen formája fenyegette, legyen az judaizmus, katolicizmus vagy egyházi formasághoz való ragaszkodás, a Galatákhoz írt levél újra meg újra a Szellem tökéletes válaszának bizonyult. Zsidóknak és pogányoknak egyaránt csak egyetlen evangéliuma van; egyetlen útja van számukra a megigazulásnak; egyetlen módja van, hogy elnyerjék a Szellemet; egyetlen útja van az Isten fiává és örökösévé válásnak: ez az út egyedül Krisztusban van, kegyelemből, hit által.