Skip to main content

Az arc a kirakón

Egy apa éppen elhelyezkedett hintaszékében vasárnap délután, és örült, hogy végigolvashatja tizenöt centi vastag újságját, amikor ötéves fia, Bobby szökdécselt be a szobába. „Apa! Apa!" - szólt. „Játszol velem?"

Az apa megpróbált kedvesen válaszolni neki: „Bobby, apa most olvasni szeretné az újságot egy darabig. De ha húsz perc múlva visszajössz, akkor játszhatunk."

Bobby kicsit duzzogott, hogy elutasították, de kiszaladt a szobából, és egyedül hagyta az apját, hadd olvasson.

Az ötéveseknek azonban még nem túl fejlett az időérzékük, és csak pár perc telt el, Bobby újra megjelent. „Apa, most már játszunk?"

„Még nem, Bobby" - szólt az apa. „Ne zavarj, amíg nem fejeztem be az újságolvasást!"

Bobby kicaplatott a szobából, hogy kint várjon, de még a sporthírekhez se ért az apa, már megint ott volt. Az újság alatt átdugta a fejét, és így szólt: „Apa, kérlek, most már játsszunk!"

Az apa ráébredt, hogy egy perc nyugta sem lesz, amíg nem enged, lepillantott a padlón heverő lapokra, és észrevette, hogy egy egész oldalas világtérkép van az újságban. Fogta a felesége kézimunkaollóját, és a térképet vagy húsz darabra vágta. A konyhaasztalhoz vezette a fiát, és azt mondta neki, hogy rakja ki a világtérképet: ez lesz az első délutáni játék. „Amint kész vagy a kirakóval, jövök játszani veled" - ígérte meg. Tudta, hogy fiának hosszú időbe fog telni, míg kirakja a darabokat, és így neki jó sok ideje lesz olvasni.

De még öt perc sem telt el, Bobby visszarohant a szobába. „Apa, kész vagyok a kirakóval! Most mit játszunk?"

„Micsoda? Már készen vagy?" - kérdezte az apa. Felállt a székből, és kiment a konyhába, hogy megnézze. Szó ami szó, a kirakó kész volt, mindegyik darab a helyén.

„Bobby... hogy a csudába tudtad ezt ilyen gyorsan megcsinálni? Hol tanultad meg, hogy hogy kell?" - kérdezte ámultan az apa.

„Könnyű volt, apa" - mondta Bobby. Tudod, a világtérkép hátulján egy ember arcképe volt. Úgy döntöttem, először az ember arcát rakom ki. Amikor azzal kész lettem, az egész világ a helyére került."

Egy darabjaira hullott világban élünk, és borzasztóan szükséges, hogy újra összerakják. Ezt azonban nem lehet elérni szociális programokkal, még több törvénnyel, jobb iskolákkal, megfelelő politikusokkal, vagy kormányzati rendszerekkel. A széthullott világot csak úgy lehet helyrerakni, ha helyrerakjuk a széthullott embereket. A megváltozott életek eredménye lesz a megváltozott világ.

A legjobb, amit tehetsz azért, hogy hatással legyél a világra, az, hogy valakit Jézus Krisztushoz vezetsz. Jézus az egyedüli, aki a széthullott, összetört embereket újra össze tudja rakni. És ha valaki helyreáll, az egész világ a helyére kerül.