„Mózes pedig mondta a népnek: ne féljetek, megálljatok, és nézzétek az Úr szabadítását, melyet ma cselekszik veletek" (2Móz 14,13).
Legyünk hálásak, ha tőlünk jobbra és balra hegyek emelkednek, mögöttünk ott az ellenség, előttünk pedig a tenger, mert ez ragyogó alkalom a hit számára. A hit nagy akadálya a szükség hiánya. Amikor Isten szükségbe helyez, akkor hittel is megáld, mert a hit hatóereje a kétségbeejtő helyzetekben a legnagyobb. Azt mondja az Ige, hogy a hit képes hegyeket elmozdítani, semmit sem szól a hangyabolyokról! Olyan elbeszélést sem találunk az evangéliumban, hogy az Úr enyhe fejfájást gyógyított volna meg. Nem, Ő a lehetetlen esetekkel foglalkozik. A baj az, hogy amikor Isten lehetőséget ad hitünk gyakorlására, egyikünk sem él szívesen az alkalommal.
Nincs értelme a hitnek, ha mellette valami kiutat keresünk. Akkor működik legmeggyőzőbben a hit, amikor nincs kiút. Imádkozz merészen azért, hogy - mint egykor Izrael esetében - előtted is legyen ott a tenger akadályként. A hitetlenek kérdésére, hogy „képes-e Isten erre", személyes hitvallásként felelheted: „Igen, Ő képes".
