Lewis_CS

Narnia a jéggé dermedt birodalom, ahol örök tél uralkodik, Narnia az ország, amely szabadítójára vár. Egy vidéki ódon kastély eldugott szobájában áll a titokzatos szekrény. A négy kis kalandor e titokzatos szekrény ajtaján keresztül keveredik Narnia földjére, amelyet a Fehér Boszorkány tart rabságban. A hideg, a hó, a gonoszság uralja az egész birodalmat. Már minden remény veszni látszik, amikor visszatér Aslan, a Nagy Oroszlán. Elérkezik az igazság pillanata, s megindul a kalandos küzdelem a Jó hatalomra juttatásáért... C.S.

A materialista világegyetem azzal a hatalmas előnnyel kecsegtette gyávaságomat, hogy korlátolt felelősséget kínált föl. Semmi igazán végtelen szerencsétlenség nem érhet benne. A halállal véget ér minden. S ha bármelyik véges nyomorúság elviselhetetlenül ránehezedik az emberre, akkor mindig lehetséges az öngyilkosság. A keresztény világegyetemben azt éreztem a legszörnyűbbnek, hogy egyetlen ajtajára sincsen felírva: Kijárat. Ha ez igaz volna, akkor többé semmiképp sem lehetséges kiegyezni a valósággal.

A cambridge-i irodalomprofesszor, író és kritikus leghíresebb könyvében "alulnézetből" láttatja a világot. Az ember ősi ellenségével szemben a szatíra fegyverét alkalmazza, jelezve, hogy félelmetesen komoly, mégsem rémületes valósággal van dolgunk. A tapasztalt főördög leveleiben időszerű, huszadik századi tanácsokkal látja el a kezdő kísértőt: hogyan térítse le a jó útról a gondjaira bízott fiatalembert.

Örök emberi kísérlet a jó és a rossz, menny és pokol összeházasítása.

Újra kapható a szerző már korábban is megjelent nagysikerű könyve, amelyben a szeretet boncolgatja ily' módon: "A földi szeretet csupán elmosódott mása az 'eredetinek', s így bármily nemes érzés, megtisztulásra szorul." A szerző e kései írásában éleslátóan, képszerűen, jókora derűvel jeleníti meg a ragaszkodás, a barátság és a szerelem szépségeit, nem feledkezve meg visszásságaikról sem. "A természetünkből fakadó szeretet csak akkor lehet örök, ha beleolvadt az isteni eredetű adakozó szeretet örökkévalóságába."

A kereszténység csodák nélkül elképzelhetetlen. Más vallások - például a buddhizmus - lényegét nem érinti, ha a hozzá fűződő csodákat legendának tekintjük, ám a keresztény hit éppenséggel két nagy csodán - a megtestesülésen és a feltámadáson - alapszik. A kérdés tehát: hihetnek-e értelmes emberek a csodákban?

C.S.Lewis talán a legnépszerűbb szerző hazánkban. Könyvei külön polcot érdemelnek.

Az ismert irodalomtudós és keresztény apologéta mély önreflexiói felesége halálát követően. Az őszinte önelemzés egyben az önsajnálat tagadása is. Lewis nemcsak az olvasó együttérzését nyeri meg, hanem együttműködésre is hívja mindazokat, akik elveszített szeretteik gyászával és fájdalmával küzdenek. Egy olyan belső útra, amelyen értelmet nyerhet a veszteség és a bánat valamennyi formája.