Maga a Szent Szellem sem tudja mással megdicsőíteni az Úr Krisztust, mint azzal, hogy megmutatja nekünk, ki valójában Jézus Krisztus. Krisztus legjobb ajánlólevele ő saját maga. Nincs rajta semmi más dísz, mint tulajdon lényének dicsősége.
Ez aztán az ígéret!
Beköszöntött a "nyomorúság ideje". Ilyenkor nappal is sötét az ég, és minden óra sötétebbnek látszik az előzőnél. Ilyenkor igazán időszerű ez az ígéret: a felhős napokra íratott.
Életem fő célja, viselkedésem irányítója valóban Isten dicsőítése? Ha így van, akkor Ő is "dicsőséget szerez" nekem. Esetleg az emberek egy ideig nem becsülnek, de Isten nagyon hatásos módon tisztességet szerez majd nekem. Aki kész a gyalázkodást is elhordozni, és ezt Isten akaratára figyelve teszi, az végül bizonyosan elnyeri a mennyei dicsőséget.
Az Úr Jézus Jeruzsálem felé haladt, és amikor belépett egy bizonyos faluba, találkozott tíz leprás férfival. Micsoda szánalomra méltó látvány lehetett! "Megálltak távol", mert a betegség fertőző természete ezt megkívánta, de ezen felül a törvény is előírta, 3Móz 13,46. Ők tehát betegek, tisztátalanok voltak, és elkülönülten kellett lakniuk a táboron kívül.
Ma már egyes barlangokon egy dísztábla van a Betlehemhez közeli mezőkön, amelyen ez olvasható: "Isten nagy alászállásának kijelentése először a pásztoroknak adatott, a bűnösök legszegényebbjeinek. Isten szava még mindig igaz, hogy Ő meglátja azokat, akik töredelmes szívűek, és velük fog lakni." Milyen igaz ez!
Mária és a dicsőítő ének (Magnificat)
Mária éneke úgy vált általánosan ismertté, mint a "Magnificat", mert az ének az Úr magasztalásával kezdődik. Nagyon sokat lehet tanulni Mária jelleméről, amint énekét hallgatjuk. Itt látni fogjuk alázatos gondolatait önmagáról és magasztos gondolatokat Istenről. Ez itt az Úr megismerése, megismerése szentségének, hatalmának, irgalmának és kegyelmének. Énekel Mária szeretetről és örömről, Jahve hűségéről és iránta való irgalmasságáról.
AZT a „még sok mondani"-valót, amit nem mondhatott el a tanítványoknak akkor, elmondta nekik később a Szent Szellem által. Hogy az Úr lesz, aki beszél hozzájuk, a Szellemre vonatkozó következő megállapításokkal erősítette meg: „mert nem ő magától szól" (13. v.); „mert az enyémből vesz" (14-15. v.). A hívővel kapcsolatosan a Szellem munkája háromszoros: elvezeti az igazságra (13. v.); megjelenti Krisztus dicsőségét (14. v.); megjelenti az eljövendő dolgokat (13. v.). A Szellem „vezetése" feltételezi a hívő részéről a hajlandóságot arra, hogy Ő vezesse.
ANNA ÉNEKE. Fia születését követően Anna ajkáról isteni Jótevőjét dicsőítő, magasságokba szárnyaló hálaéneke fakad fel. Úgy emlegették ezt az éneket, mint az Ószövetség magnificatját, és valóban az is. Sok megállapítás, amelyeket Mária, Urunk anyja mondott, jelzi azt, hogy tudomása van Anna énekéről, és azonosul ennek a régi nagyasszonynak a megtapasztalásával. Anna énekének utolsó szavai azt jelzik, hogy Isten tett egy kezdeti lépést Izráel királyának kijelölése felé Sámuel megszületésében.
AZ ÚR, kritikusainak elhallgattatása után elmondott nekik egy példázatot, amelynek hatása a 12. versből világos. A helyszín egy szőlőskert. Ismerhették Isten énekét a szőlőskertről Izráellel, valamint kiváltságaival és felelősségével kapcsolatban (Ézs 5,1-7). A szőlő ültetője Isten. A gyepű az elkülönítés válaszfala zsidó és pogány között (Ef 2,14). A munkások maguk a zsidó vezetők; a szolgák a próféták, és a szeretett fiú magáról az Úrról beszél. A kő is az Úrról beszél, és ezt más evangéliumok is megerősítik (Mt 21,42-44; Lk 20,17-18).
AZ UTOLSÓ ÖT ZSOLTÁR mindegyike a Hallelujah szóval kezdődik és végződik, amit itt úgy fordítottak, hogy „Dicsérjétek az Urat". A Zsoltárok könyve úgy kezdődik, hogy „boldog", Zsolt 1,1 és úgy végződik hogy „hallelujah" Zsolt 150,1. Ennek az utolsó öt zsoltárnak mindegyike fokozatosan növekszik dicsőítésben és örömben, egészen a 150. zsoltárban lévő felséges befejezésig. Minden teremtmény és az egész világmindenség fel van szólítva, hogy dicsőítse a minden élő és élettelen Teremtőjét, Fenntartóját, és Megváltóját!