Igehely (történet): A 70 prófétáló vén; A Szentlélek ígérete 4Móz 11,16-30; Jóel 3
Aranymondás/kulcsige: Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt egészen a föld végső határáig. ApCsel 1,8
Óracél: Lássák meg, hogyan lett elérhető a Szentlélekkel való betöltekezés minden hívő számára.
Fő üzenet, központi igazság: Mindenki beteljesedhet Szentlélekkel, aki az Urat szolgálja.
Üzenet/téma:
1. Átvezetés, dalismétlés:
Hangulatkeltő játék:
2. Dicsőítés – énektanítás: Újratervezés (Örökország), A Szent Szellem itt van (Minden lehetséges), Küldd Szent Lelked (Gospel)
3. Ima:
4. Igevers-kincsgyűjtés:
5. A bibliai-igazság beültetése, történet:
Történet: (Kr.e. 1444, Kivonulás utáni év, 2.hónap – elindultak a Sínaitól)
Manna hatszor egy héten, de a nép húst kíván
4Móz 11. 10 Mózes meghallotta, hogy a nép nemzetségeiben mindenki a sátra bejáratánál siránkozik. Akkor igen fölgerjedt az Úr haragja, és Mózes is rossznak látta ezt. 11 Ezért Mózes ezt mondta az Úrnak: Miért tettél szolgáddal ilyen rosszat? Miért nem vagy jóindulattal hozzám, miért raktad rám ennek az egész népnek a gondját? 12 Vajon bennem fogant-e meg ez az egész nép, és én szültem-e, hogy ezt mondod nekem: Ahogyan a dajka viszi a csecsemőt, úgy vidd az öledben arra a földre, amelyet esküvel ígértem atyáiknak? 13 Honnan vegyek húst, hogy adjak ennek az egész népnek? Hiszen így siránkoznak előttem: Adj nekünk húst, hadd együnk! 14 Nem tudom egyedül vinni ezt az egész népet, mert túl nehéz nekem. 15 Ha így bánsz velem, inkább nyomban ölj meg, légy ennyi jóindulattal hozzám! Ne kelljen látnom nyomorúságomat!
Panaszkodásunkkal azt fejezzük ki, hogy Isten nem tudja, mit tesz. Isten mindent irányít és a mi életünk helyzetét is ő engedi meg. Isten okkal enged meg nehézségeket az életünkben. Amikor panaszkodunk, akkor Isten terve ellen lázadunk. Isten mindig hallja a gondolatainkat, szívünk legmélyebb gondolatait is ismeri.
4Móz 11. 16 Azután ezt mondta az Úr Mózesnek: Gyűjts össze hetven férfit Izráel vénei közül, akikről tudod, hogy a nép vénei és elöljárói. Vidd oda őket a kijelentés sátrához, és álljanak föl ott veled. 17 Akkor leszállok és beszélek ott veled. Elveszek abból a lélekből, amely benned van, és nekik is adok, hogy veled együtt hordozzák a nép terhét, és ne magad hordozd azt. 18 A népnek pedig mondd meg: Szenteljétek meg magatokat holnapra, mert húst esztek! Hiszen így siránkoztok az Úrnak: Ki tart jól bennünket hússal? Milyen jó dolgunk volt Egyiptomban! Ezért majd ad nektek az Úr húst, és ehettek. 19 Nemcsak egy napig ehettek, nem is két napig, nem öt napig, nem tíz napig, nem húsz napig, 20 hanem egy álló hónapig, míg csak ki nem hányjátok, és míg meg nem undorodtok tőle, mivel megvetettétek az Urat, aki köztetek van, és így siránkoztatok előtte: Miért is jöttünk ki Egyiptomból? 21 Akkor ezt mondta Mózes: Hatszázezer gyalogos van ebben a népben, amely között vagyok, és te ezt mondod: Húst adok nekik enni egy álló hónapig?! 22 Vajon lehet-e annyi juhot és szarvasmarhát vágni nekik, hogy elég legyen? Vagy össze lehet-e gyűjteni a tenger minden halát, hogy elég legyen nekik? 23 De az Úr ezt mondta Mózesnek: Hát olyan kevés az Úr ereje? Majd meglátod, beteljesedik-e az én beszédem, vagy sem. 24 Mózes kiment és elbeszélte a népnek az Úr szavait, majd összegyűjtött hetven férfit a nép vénei közül, és a sátor köré állította őket. 25 Az Úr pedig leszállt felhőben, és beszélt hozzá. Majd elvett abból a lélekből, amely Mózesben volt, és annak a hetven vénnek adta. Amikor a lélek rajtuk nyugodott, akkor prófétáltak, de máskor nem. 26 Két férfi azonban a táborban maradt: az egyiknek Eldád, a másiknak Médád volt a neve. Rajtuk is megnyugodott a lélek, mert ők is az összeírottak között voltak. De ők nem mentek ki a sátorhoz, hanem a táborban prófétáltak. 27 Egy szolga meg elfutott és jelentette Mózesnek, hogy Eldád és Médád prófétálnak a táborban. 28 Akkor megszólalt Józsué, Nún fia, aki ifjúkorától fogva Mózes szolgája volt, és ezt mondta: Uram, Mózes, tiltsd meg nekik! 29 De Mózes ezt mondta neki: Miért vagy ilyen féltékeny? Bárcsak az Úr egész népe próféta volna, és nekik is adná lelkét az Úr! 30 Ezután Mózes visszavonult a táborba Izráel véneivel együtt.
Mózes elfelejtette ki az ÚR. Az újszövetségi gyülekezet olyan emberke csoportja, akiket betölt a szentlélek, de miért nem tökéletes a gyülekezet, miért vannak problémák? A legfőbb oka ennek, hogy nem kérjük ezeket a dolgokat. Isten nem kényszerít minket arra, hogy oda menjünk, ahova küld, választhatunk.
Olyan dolgokért tudunk imádkozni, amit mi szeretnénk, pedig Isten lehet, hogy nem azt és nem úgy akarja. (Megadta a húst, de megcsömörlöttek)
Róm 8. 26 Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. 27 Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint jár közben a megszenteltekért.
Isten azt ígérte, hogy az utolsó időkben mindenkire kitölti az ő lelkét.
Jn 14. 16 én pedig kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké: 17 az igazság Lelkét, akit a világ nem kaphat meg, mert nem látja őt, nem is ismeri; ti azonban ismeritek őt, mert nálatok lakik, sőt bennetek lesz.”
Jóel 3. 1 Azután kitöltöm majd lelkemet minden emberre. Fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok látomásokat látnak. 2 Még a szolgákra és szolgálókra is kitöltöm lelkemet abban az időben. 3 Csodás jeleket mutatok az égen és a földön: vért, tüzet és füstoszlopokat. 4 A nap elsötétül, a hold vérvörös lesz, mielőtt eljön az Úr nagy és félelmetes napja. 5 De megmenekül mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lesz a menedék az Úr ígérete szerint, és azok menekülnek meg, akiket elhív az Úr.
Apcsel 2. 1 Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, 2 hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. 3 Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. 4 Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. 5 Sok kegyes zsidó férfi tartózkodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik a föld minden nemzete között éltek. 6 Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni. 7 Megdöbbentek, és csodálkozva mondták: „Íme, akik beszélnek, nem valamennyien Galileából valók-e? 8 Akkor hogyan hallhatja őket mindegyikünk a maga anyanyelvén: 9 pártusok, médek és elámiták, és akik Mezopotámiában laknak, vagy Júdeában és Kappadóciában, Pontuszban és Ázsiában,
Apcsel 2. 14 Ekkor előállt Péter a tizeneggyel, felemelte a hangját, és így szólt hozzájuk: „Zsidó férfiak, és Jeruzsálem minden lakója! Vegyétek ezt tudomásul, és figyeljetek szavaimra! 15 Mert nem részegek ezek, ahogyan ti gondoljátok, hiszen a nap harmadik órája van. 16 Hanem ez az, amiről Jóel így prófétált: 17 Az utolsó napokban, így szól az Isten, kitöltök Lelkemből minden halandóra, és prófétálnak fiaitok és leányaitok, és ifjaitok látomásokat látnak, véneitek pedig álmokat álmodnak; 18 még szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban Lelkemből, és ők is prófétálnak. 19 És csodákat teszek az égen fenn, és jeleket a földön lenn: vért, tüzet és füstfelleget. 20 A nap sötétté válik, és a hold vérré, mielőtt eljön az Úr nagy és fenséges napja. 21 Aki azonban segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül. 22 Izráelita férfiak, halljátok meg ezeket az igéket! A názáreti Jézust, azt a férfiút, akit az Isten igazolt előttetek erőkkel, csodákkal és jelekkel, amelyeket általa tett az Isten közöttetek, ahogyan magatok is tudjátok, 23 azt, aki az Isten elhatározott döntése és terve szerint adatott oda, ti a pogányok keze által felszegeztétek és megöltétek. 24 De őt az Isten, miután feloldotta a halál fájdalmait, feltámasztotta, mivel lehetetlen volt, hogy a halál fogva tartsa őt.
Jegyzetek:
A "Félünk vagy élünk?" dilemmája, a tűz képének paradox kettőssége : pusztít, eléget, de megsüt, melegit…
Az elején arról olvasunk, hogy az egyiptomi rabszolgaságból szabadult nép siránkozása miatt az Úr "haragra gerjedt. Fölgyulladt ellenük az Úr tüze, és belekapott a tábor szélébe." (4Móz 11,1) A folytatásban megenyhül Isten haragja. Bőségesen gondoskodik népe testi táplálékáról: a manna mellé fürjhús kerül a mennyei étlapra. Ezt követi a pünkösd ószövetségi evangéliuma: az Úr a nép hetven elöljárójának is ad Lelkéből, aki a táborban eddig csak Mózes által működött. A Úr tüze nem a nép ellen, hanem értük lobban lángra, és prófétálásra indítja a véneket.
A Szentlélek olyan láng, aki világít, de nem vakít el, megtisztít, de nem éget el, meleget áraszt, de nem perzsel meg. A Lélek sohasem arrogáns, hanem inkább toleráns. Ezt jól illusztrálja Eldád és Médád epizódja, akik a Lélektől provokálva, de Mózestől függetlenül kezdenek prófétálni. Józsué - az "önkéntes tűzoltó" - megpróbálja betiltatni Mózessel az "alternatív istentiszteletet". De Mózes tudja, hogy Isten Lelkét nem lehet kisajátítani, privatizálni, birtokolni és tetszés szerint osztogatni, mert Isten szuverén joga, hogy kinek, mikor, hol és hogyan ajándékozza oda! Jézus költői képével: "A szél arra fúj, amerre akar..." (Jn 3,8)
Józsuét ugyanaz a szűkkeblű, féltékeny indulat keríti hatalmába, amely később az újszövetségi tanítványokat is, amikor el akarják némítani a Jézus nevében gyógyító ördögűzőt, mert nem őket követi, majd pedig mennyei tűzzel kívánják felégetni a barátságtalan samáriai falut. A Mester kemény szavakkal próbálja kiűzni tanítványaiból a félelem, a szűkkeblűség, a kicsinyes bosszúállás lelkületét. Jézus, akinek lelkülete egy a Szentlélekkel, "nem azért jött, hogy az emberek életét elveszítse, hanem hogy megmentse" (Lk 9,56). A Lélek kiszabadít szorongó, önző kis világomból, újra összekapcsol a Teremtővel, akit általa "mi Atyánk"-nak szólíthatok. A Lélek juttatja eszembe mindazt, amire Jézus tanított, ami nem csupán az enyém, amivel tartozom a világnak, amiről mások előtt tanúskodhatom a tőle kapott erővel (lásd ApCsel 1,8).
A prófétaság lelke nem a jóslás lelke. A próféta "előadó", aki Isten akaratát szólaltatja meg, hirdeti, közvetíti. Annyiban "látnok" és jövőbe mutató, amennyiben Isten igéje mindig élő és ható, az ember igazi jövőjét munkáló erő.
Ézs 11. 2 Az Úr lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem lelke, a tanács és erő lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke. 3 Az Úr félelme lesz a gyönyörűsége. Nem a látszat után ítél, és nem hallomás után dönt, 4 hanem igazságosan ítél a nincstelenek ügyében, és méltányosan dönt az ország szegényeinek dolgában. Megveri a földet szájának botjával, ajka leheletével megöli a bűnöst.
Zsid 4. 12 Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.
Szellem – kijelent, megtanít, cselekvésre indít (vezetni kezdi Isten Szentlelke), visszatart minket sötét utaktól. Megfeddi a világot (rábizonyít, megvilágít, meggyőzni az igazságról, helyes önismeret (Isten igéjének tükrét elénk tárja)
(Lk 2,25-30, Simeon)
1Kor 2. 11 Mert ki ismerheti meg az emberek közül azt, ami az emberben van? Egyedül az emberi lélek, amely benne lakik. Ugyanígy azt sem ismerheti senki, ami Istenben van, csak Isten Lelke.
Róm 8. 2 mivel az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől.
Róm 8. 14 Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.
Mindezt a Szentlélek nem úgy teszi, hogy kikapcsolja az ember értelmét és kényszerít minket valamire, hanem úgy, hogy megvilágosítja az értelmünket, meggyőz minket valaminek az igazságáról vagy fontosságáról, és így vezet.
A Szentlélek mindig Jézushoz vezet bennünket, dicsőítésre késztet. Miért? Mert felragyog előtte Isten valósága. Mert egyre jobban megismeri, hogy kicsoda az élő Isten. Mert a Szentlélek világossá és meggyőzővé teszi számunkra, amit Isten önmagáról mond a Szentírásban. Ezért újra és újra örömmel elmondja a hívő, kinek hiszi Istent. Ez jelenti dicsőíteni Őt. És dicsőíti azzal, hogy bízik benne, egyedül Istentől vár és kér mindent. És dicsőíti azzal, hogy ha nem értjük is sokszor Isten egy-egy intézkedését, akkor is meg vagyunk győződve arról, hogy Isten jó, Isten szeret, Isten tudja, mit miért tesz, és Őreá egészen bizton számíthatunk.
Jn 16. 7 Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek; mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok. 8 És amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet. 9 A bűn az, hogy nem hisznek énbennem; 10 az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; 11 az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett.”
Alkalmazás: Mondjuk el a gyerekeknek, hogy Mózes óhaja és a jóeli prófécia a Szent Lélekről Pünkösdkor teljesedett be. Olvassuk el a Jóel 3-ban található próféciát és beszéljük meg, hogyan teljesedett be Pünkösdkor. Beszélgessünk arról, hogy miért fontos a Szent Lélekkel való betöltekezés.
Beszélgetés: Tegyünk fel kérdéseket a gyerekeknek, melyek arra irányulnak, hogy megértették-e a szöveget. Miért választotta ki a 70 embert az Úr? Hova kellett menniük? Mind odament? Mi történt, amikor rájuk szállt a Lélek? Eldád és Médád hol volt ekkor? Velük mi történt? Mikor ezt megtudta Mózes, mit mondott?
Comments