Jóhír (evangélium): Isten velünk van, ki lehet ellenünk?!
„Ahol csak hirdetik az evangéliumot az egész világon, amit ez az asszony cselekedett, azt is hirdetni fogják az ő emlékezetére" (Mk 14,9).
...ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. (Jn 3,5)
Az újjászületésben megváltozik az ember helyzete: Isten ellenségéből Isten gyermeke lesz. És megváltoznak a képességei is: képes lesz Isten akarata szerint élni, mert Isten Lelke vezeti. „Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai." (Róm 8,14)
Ahhoz, hogy Istennel kapcsolatba kerülhessünk, lelkileg meg kell tisztulnunk. De a bocsánatot nyert szív nem marad üresen, Isten megtölti Szentlelkével, s így teremti egészen újjá a hívőt.
Hiszen tudjuk, hogy a mi óemberünk megfeszíttetett vele, hogy megsemmisüljön a bűn hatalmában álló test, hogy többé ne szolgáljunk a bűnnek. (Róm 6,6).
Bizony, bizony, mondom néked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát. (Jn 3,3)
Nikodémus ki nem mondott kérdése ez volt: bemehet-e ő Isten országába, az üdvösségbe. Jézus a fenti mondattal válaszolt rá, s még hozzátette: „Ami testtől született, test az, és ami Lélektől született, lélek az. Ne csodálkozz, hogy ezt mondtam neked: Újonnan kell születnetek."
Jézus így válaszolt... (Jn 3,3)
Ez a fél mondat Jézus szívébe enged belátnunk. Nikodémus nagyon udvariasan, elismerően indította a beszélgetést. De még nem kérdezett semmit. Akkor Jézus mire válaszolt?
Éppen ez az, ami megmelegíti a szívünket. Jézus a ki nem mondott kérdésre is felel. Nikodémusnak nagyon nehéz lenne azzal kezdenie, hogy nem bizonyos az üdvösségében, hogy nem ad neki békességet az, amire másokat tanít, hogy sok fontos kérdésre nincs kielégítő válasza. Az egész ember egyetlen nagy kérdőjel - de erről még egy szót sem szólt.
„És mondta az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből és a te rokonságod közül és a te atyádnak házából a földre, amelyet én mutatok neked" (1Móz 12,1).
„Dicsőség annak, aki titeket a botlástól megőrizhet, és az Ő dicsősége elé állíthat feddhetetlenségben, ujjongó örömmel" (Júd 1,24).