Abrám az életét kockáztatta Lótért, mert a testvére volt; vö. 1Jn 3,16. Abrám az egyetlen csatában, amelyet életében valaha megvívott, győzelmet aratott a hódító királyok eddig veretlen csoportján, miután azok hazafelé tartottak nagy győzelmeik után. Abrám a túlerővel szemben diadalmaskodott, és kimerülten visszatérőben volt otthona felé a győzelemből, amikor találkozott Melkisédekkel, aki elébe jött, hogy megáldja. Zsid 7,17.
Amikor Abrám megérkezett Kánaánba, hamarosan letelepedett, mint "idegen és vándor", Zsid 11,13 - felverte sátrát, oltárt épített, és segítségül hívta az Úr nevét, 1Móz 12,6-9. Feltehetően csalódást okozott neki, amikor látta, hogy az országot kánaániták birtokolják, 6. v., de akkor az Úr megjelent neki, és megismételte korábbi ígéretét, de most még határozottabban: "A te magodnak adom ezt a földet", 7. v. Nem tévedt tehát; ez volt a megfelelő ország!
Bizonyos mértékig Ábrahám a legfontosabb személyiség a Mózes 1. könyvében, aki bálványimádóból a hívő ember mintájává vált. Abrám - ahogy korábban hívták, ami azt jelenti, hogy "fennkölt atya" - Úr városában született és nevelkedett. A modern régészek szerint Úr egyike volt abban a korban a legfejlettebb városoknak szociális, tudományos és építészeti fejlettségét tekintve.
SOKAT TANULHATUNK mindnyájan a nemzetségtáblázatainkból. Mindnyájan leszármazottai vagyunk Nóénak, a bátor prédikátornak, aki kegyelmet talált Istennél. Továbbá valamennyien állíthatjuk, hogy Ádámtól származunk, aki Isten képére teremtetett, hogy vele közösségben legyen. Ez bátorító dolog. Mégis Noé szégyenteljesen lerészegedett, és Ádám engedetlensége maradandó bánatot okozott családjának. Ezenkívül, amit öröklünk, nemcsak jellemünk, hanem természeti tulajdonságaink és kiváltságaink is, gyakran a „családfánktól" függnek.
ENGEDVE Ábrahám parancsának, szolgája elutazott Náhor városába, 1Móz 24,2-4.10. Ezt cselekedve az „úton", amelyre gazdája küldte, szüksége volt az Úr vezetésére; lásd 27. v. Vezetésért való imádkozása meglepően rövid és célirányos volt, 12-14. v. Kérésének alapja az a bizalom volt, hogy Istennek határozott akarata valósul meg ebben a dologban; „hogy azt rendelted legyen", 14. v. A menyasszony kiválasztása Izsák részére különösen fontos volt, mert ő általa folytatódik a választott leszármazási vonal.
ÁBRÁM JÓL REAGÁLT az Úr ígéretére. Nem úgy válaszolt, ahogyan sokan tennék: „Megérdemelte. Nem kellett volna Sodomába mennie", inkább Lót segítségére sietett. Lót Ábrám „testvérének fia" volt, 1Móz 14:12., de a veszély idején úgy szerepel, mint Ábrám „testvére", 1Móz 14:14,16. v. Ha valamelyik „testvérünk" eltévelyedik, vissza kell vezetnünk a helyes útra, Gal 6,1.
Galata 3,15-18
Máté 1,1-2.17