Skip to main content

05.16 Az Öregkorú

Dátum: 
2018.05.16

Dániel 7,1-23

AZ ÖREGKORÚ

    Mint halandó lényeknek, egész életünk alá van vetve az időnek. "Úgy elmúlnak esztendeink, mint egy sóhajtás", Zsolt 90,9, és életünk rövidségére való tekintettel ugyanaz a zsoltáríró azt ajánlja, számláljuk napjainkat. Mai olvasmányunkban álljunk meg, hogy megfigyeljük azt, aki felette áll az időnek: "sem napjainak kezdete, sem életének vége nincs", Zsid 7,3. Ő "öröktől fogva örökké" létezik.
   Dániel a 7. fejezetben figyelemreméltó látomást kapott pogány hatalmakról. Ezek kegyetlen és ragadozó vadállatok formájában láthatóak, és a végső időkben ellenségként lépnek fel, és arra törekszenek, hogy mindent leromboljanak, ami Istentől van. Éppen amikor kegyetlen támadásuk a csúcspontjára jut, Dániel figyelme a Földről a mennyre terelődik, egy fenséges mennyei jelenetre, ahol minden elő van készítve az isteni ítélet beavatkozására. Trónok vannak felállítva, és a Legfőbb Bíró vezeti a tárgyalást. Úgy van bemutatva, mint "Öregkorú", 9. v. (Rev. Károli) - az, akinek szuverén uralkodása vezeti az idő folyását a teremtés első napjától "az Úr napja eljöveteléig", amikor idő többé nem lesz. Megjelenése szentséget, tisztaságot, fenséget és hatalmat hordoz. Öltözete fehér, mint a hó, élethűen leírva makulátlan jellemét. Haja, mint a tiszta gyapjú, nem ősz, amilyenné az évek fogyásával a miénk válik, jelezve az időtlen méltóságot és örök bölcsességet. Lángoló tűzhöz hasonló trónja ítéletének megemésztő jellegét hirdeti.
   Dániel a 13. versben megfigyel valakit, aki "Emberfiához hasonló", aki közeledik a trónhoz, hogy megkapjon egy királyságot, "amely nem múlik el". Emlékezhetünk egyéb írásokra is, amelyek feltárnak párbeszédet és tevékenységet az Istenségen belül, pl. Zsolt 2,8; 45,7-9; 110,1. Lényüket tekintve egyenlők, szándékban egyek, mégis különböznek azonosságukban. Ez az Istenség nagy titka.
   Amikor Dániel megkapja a látomás magyarázatát, az Öregkorú úgy látható, mint az ítélet gyakorlója. Emlékezzünk az Úr szavaira, hogy "az Atya... az ítéletet egészen a Fiúnak adta át", Jn 5,22. Tehát feltételezhetjük, hogy az Öregkorú ugyanaz, aki kegyelemben és alázatosságban csecsemővé lesz, hogy végrehajtsa és megvalósítsa a megváltás nagy művét.

Dán 7.1 „Belsazárnak, a babiloni királynak első esztendejében álmot láta Dániel és fejének látásait az ő ágyában. Az álmot akkor följegyzé; a dolog velejét elmondá. 2 Szóla Dániel, és monda: Látám az én látásomban éjszaka, és ímé, az égnek négy szele háborút támaszta a nagy tengeren; 3 És négy nagy állat jöve fel a tengerből, egyik különböző a másiktól. 4 Az első olyan, mint az oroszlán, és sas szárnyai valának. Nézém, míg szárnyai kitépettek, és felemelteték a földről, és mint valami ember, lábra állíttaték és emberi szív adaték néki. 5 És ímé, más állat, a második, hasonló a medvéhez, és kele egyik oldalára, és három oldalborda vala szájában fogai között, és így szólának néki: Kelj fel és egyél sok húst! 6 Ez után látám, és ímé, egy másik, olyan mint a párducz, és négy madárszárnya vala a hátán; és négy feje vala az állatnak, és hatalom adaték néki. 7 Ezek után látám éjszakai látásokban, és ímé, negyedik állat, rettenetes és iszonyú és rendkivül erős; nagy vasfogai valának, falt és zúzott és a maradékot lábaival összetaposta, és ez különbözék mindazoktól az állatoktól, a melyek előtte valának, és tíz szarva vala néki. 8 Mialatt a szarvakat szemlélém, ímé, másik kicsiny szarv növekedék ki azok között, és három az elébbi szarvak közül kiszakasztaték ő előtte, és ímé, emberszemekhez hasonló szemek valának ebben a szarvban, és nagyokat szóló száj. 9 Nézém, míg királyi székek tétetének, és az öreg korú leüle, ruhája hófehér, és fejének haja, mint a tiszta gyapjú; széke tüzes láng, ennek kerekei égő tűz; 10 Tűzfolyam foly és jő vala ki az ő színe felől; ezerszer ezeren szolgálának néki, és tízezerszer tízezeren állának előtte; ítélők ülének le, és könyvek nyittatának meg. 11 Nézém akkor a nagyzó beszédek hangja miatt, a melyeket a szarv szóla; nézém, míg megöleték az az állat, és az ő teste elvesze, és tűzbe vetteték megégetésre. 12 A többi állatoktól is elvéteték az ő hatalmok; de ideig-óráig tartó élet adaték nékik. 13 Látám éjszakai látásokban, és ímé az égnek felhőiben mint valami emberfia jőve; és méne az öreg korúhoz, és eleibe vivék őt. 14 És ada néki hatalmat, dicsőséget és országot, és minden nép, nemzet és nyelv néki szolgála; az ő hatalma örökkévaló hatalom, a mely el nem múlik, és az ő országa meg nem rontatik. 15 Megrendülék én, Dániel, az én lelkemben ezek miatt, és fejem látásai megháborítának engem. 16 Oda menék egyhez az ott állók közül, és bizonyosat kérék tőle mindezek felől, és szóla nékem, és e dolognak értelmét tudatá velem: 17 Ezek a nagy állatok, mik négyen voltak, négy király, a kik támadnak e földön. 18 De a magasságos egeknek szentei veszik majd az országot, és bírják az országot örökké és örökkön örökké. 19 Akkor bizonyosat kívánék tudni a negyedik állat felől, a mely különbözék mindamazoktól, és rendkivül rettenetes vala; vasfogai és érczkörmei valának, falt és zúzott, és a maradékot lábaival összetaposta. 20 A tíz szarv felől is, a melyek a fején valának, és a felől, a mely utóbb növekedék és három esék ki előle; és ennek a szarvnak szemei valának és nagyokat szóló szája; termete is nagyobb a társaiénál. 21 Látám, hogy ez a szarv hadakozék a szentek ellen, és legyőzé őket. 22 Mígnem eljöve az öreg korú, és az ítélet adaték a magasságos egek szenteinek; és az idő eljöve, és elvevék az országot a szentek. 23 Így szóla: A negyedik állat negyedik ország lesz e földön, a mely különb lesz minden országnál, és megeszi az egész földet, és eltapodja és szétzúzza azt.”