Gedeon Istentől függött, és odaszentelte magát az Ő ügyének. És mi? Eszerint igaznak kellene lennie mireánk is: mind valamilyen ránk bízott munkában, mind valamilyen felelősségben, amely a vállunkon nyugszik, mindpedig valamilyen útban, amely előttünk áll. Isten ilyen hívő embereket használ fel. Gedeon hadseregének micsoda lecsökkentése történik! 22 000 ember megy haza; ők félnek. 9700 téveszti szem elől a célt az ívásnál; ők könnyen felkészületlenek lehettek volna, és elbocsátották őket. Ezt magunkra is alkalmazhatjuk. A félénk 22 000: ők boldogan élvezik valamilyen gyülekezet áldásait, de vajon megmaradnak-e a nehézség idején? A 9700, akik elbuktak a próbánál: az elővigyázatlanok; vö. Mt 26,41. Mi kiálltuk volna a próbát? Csak 300-an tették - az ilyen ember "megszentelt, és hasznos a gazdának, minden jó cselekedetre alkalmas." 2Tim 2,21. Az Úr munkája mindennél előbbre való, nemcsak fontos a gondolkodásukban. Az Úr csak azokat akarja, akik teljesen odaszántak - Ő tudja, hogy kevesen vannak. Az elv világos: "Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én Szellememmel!" Zak 4,6.
Gedeon határozottan vezeti őket. Személyesen adja át nekik a szükséges felszerelést, trombitákat, korsókat és fáklyákat, "mindeniknek kezébe egy-egy kürtöt adott", 16. v. Biztos akar lenni, hogy amikor eljön az ideje a trombiták meghívásának, legyen mindenkinek, amit fújjon. Ugyanígy, ha azt várjuk, hogy a fiatalabb hívők kiálljanak az Úrért, fel kell szerelnünk őket. Aligha várhatjuk, hogy megtartják a gyülekezeti igazságokat, ha sohasem tanítottuk őket, 2Tim 2,2.
Gedeon példát mutat, hogy őt kövessék. Nem arról van szó, hogy "csináld, amit mondok", hanem arról, hogy "tedd azt, amit én teszek"; "Énreám vigyázzatok, és úgy cselekedjetek", 17. v. Nekünk is ez a célunk, amikor mások között élünk, különösen a fiatal hívők és a saját gyermekeink között? Ők pontosan azt tették, amit ő tett; vö. Csel 20,35.
Gedeon egy emberként egyesítette őket úgy, hogy minden ember a maga helyén volt, 21. v. Mindenki egyszerre fújt, és mindenki ugyanazt tette. Az eredmény: a feljegyzés világos, az üzenete félreérthetetlen, 19-25. v. Alkalmazzuk mi magunk is. Pál írja egy helyi gyülekezetnek: "mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek közöttetek szakadások, hanem ugyanazon érzéssel és ugyanazon meggyőződéssel igazodjatok egymáshoz", 1Kor 1,10.