LÁTJUK a megfelelő munkásokat. Isten ezt mondja Bésaléellel kapcsolatban: „név szerint meghívtam", 2. v. Név szerint ismer bennünket és a maga szuverenitásában ismeretessé teszi számunkra akaratát és kívánságát. Hogyan reagálunk rá? Amikor Mózeshez érkezett a hívás, ő ezt válaszolta: „Kicsoda vagyok én?", 2Móz 3,11. Számít az, hogy ki vagyok én, ha Ő hív? Isten a „senkiket" választotta ki szolgálatára, 1Kor 1,27-28, és a senkik szolgálatában dicsőül meg. „Betöltöttem őt Istennek Szellemével" - micsoda adomány! Milyen vigasztalás van ebben a szóban: „adtam", 6. v. Isten nemcsak társakról gondoskodik, hogy együtt dolgozzanak Bésaléellel, hanem minden képességről is ahhoz a lényeges munkához, amelyet el kell végezni. Tanításra is alkalmassá tette, 2Móz 35,34.
Figyeljük meg e „bölcs szívre" történő utalást a 6. versben. Ők olyanok, akiknek szeretetét Isten ellenőrizte, és akiknek képességet adott, hogy az Ő dolgaival foglalkozzanak. Végül is azok, amelyekkel kapcsolatba kerültek, olyan dolgok, amelyek szükségesek voltak az Istenről szóló bizonyságtétel megerősítéséhez a pusztában, 3-5. v. Az ApCsel 6,3-ban is látunk férfiakat, akiket egy speciális munkára kiválasztottak, és ők „teljesek voltak Szent Szellemmel és bölcsességgel".
Az Újszövetségben kiválasztott apostolokat látunk, és Isten megadta nekik a szükséges képességet. Ők arra tanítottak másokat, ami elsőként a saját szívükbe volt beírva, Krisztusról szóló értékes meglátásokra, amelyek isteni rendben követik egymást.
„Adtam minden értelmesnek szívébe bölcsességet", 6. v. Ő választja ki és látja el a munkásokat, de azok is felelősek. Amit tenniük kell: ne legyenek restek, hanem adjanak helyet, hogy Isten felgerjessze a bennük lévő ajándékot, 2Tim 1,6; vö. 1Tim 4,14.
El kell készíteniük továbbá „mindazt, amit... megparancsoltam", 6.11. v. Minden munkát, amit el kellett végezni, Ő írt elő. Istennek engedelmes munkásokra van szüksége. Figyeljük meg azonban, hogy nemcsak férfitestvérek voltak, akik el voltak híva erre a sátorral kapcsolatos szolgálatra. Külön hivatkozás van a nőtestvérek odaadó munkájára is, 2Móz 35,25-26, és azt is megtudhatjuk, hogy ők fonással és szövéssel foglalkoztak - mennyivel jobb, mint a széthúzás. Ma a nőtestvéreknek nincs megengedve, hogy az Igével szolgáljanak, de sokat tehetnek azért, hogy összefonják az isteni tanítás szálait. Tudjuk, hogy mit adott Isten nekünk, amit tennünk kell? Csináljuk is azt?
1Kor.1.27 Hanem a világ bolondjait választotta ki magának Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket, és a világ erőtleneit választotta ki magának Isten, hogy megszégyenítse az erőseket, 28 és a világ nemteleneit és megvetettjeit választotta ki magának Isten, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse,
2Móz.35.34 Azontúl alkalmassá tette arra is, hogy tanítson, mind ő, mind Oholíáb, Ahíszámák fia, a Dán nemzetségéből.
Apcsel.6.3 Testvéreink, válasszatok ki magatok közül hét férfit, akiről jó bizonyságot tesznek, akik Lélekkel és bölcsességgel teljesek, hogy őket rendeljük erre a szolgálatra,
2Tim.1.6 Ezért emlékeztetlek téged, hogy gerjeszd fel az Isten kegyelmi ajándékát, amely kezem rád tétele által van benned.
1Tim.4.14 Ne hanyagold el a benned levő kegyelmi ajándékot, amelyet prófétálás által, a vének kézrátételével kaptál.
2Móz.35.25 Az asszonyok közül pedig mind, akik értettek hozzá, saját kezükkel fontak, és fölvitték azt, amit fontak, a kék, bíborpiros és karmazsinszínű fonalat és a lenfonalat. 26 Azok az asszonyok pedig, akik értettek hozzá, kecskeszőrt fontak.